Az utóbbi néhány hétben szokatlan dráma bontakozott ki több uniós intézményben is; a tagok több, korábban már kidolgozott és elfogadott megállapodást is megtámadtak az utolsó pillanatban, mindennek pedig Berlin áll a középpontjában. Németországot egy három pártból álló koalíció irányítja: balközépre húzó szociáldemokraták, a zöldek és a kapitalista szabad demokraták.

Azonban igen gyakran előfordul, hogy nem értenek egyet a dolgokban, legyen az az Ukrajnának nyújtott katonai segély, a gazdaság fellendítése vagy az energiaárak megfékezése – írja a Politico. A belpolitikai harcok pedig egyre komolyabban kezdenek hatni Brüsszelre.

A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) viszakozása a természet-helyreállítási jogszabállyal kapcsolatban másokat is felbújtott a késői tiltakozásra, így a törvényt ideiglenesen el kellett halasztani.

Szinte már csak a pecsét hiányzott a papírról

A berlini kormánynak az utolsó pillanatban kellett elhalasztani vagy megakasztani több megállapodást is, miután nem tudtak egységes álláspontot kialakítani több kulcsfontosságú kérdésben, még annak ellenre sem, hogy korábban a tárgyalásokban is segédkeztek. Az uniós intézmények közti megállapodások akadályozása rendkívül szokatlan, főleg ha ez annyira az utolsó pillanatban történik, hogy már csak a pecsét hiányozna a papírról.

A szóban forgó törvényt 2023. nyarán fogadták el: mint az ismeretes, hosszas és éles viták után az Európai Parlamenten végül mégis átment a természet-helyreállítási jogszabály, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió 2030-ig a szárazföldi és tengeri területeinek 20 százalékán fog helyreállítási tevékenységet végezni, 2050-re pedig az összes leromlott ökoszisztémára kiterjednek az eredeti állapot visszaállítására törekvő intézkedések.

Komoly EU-s hagyomány kerülhet felszámolásra

,,A természet-helyreállítási törvény megakasztása komoly kérdéseket vet fel az uniós döntéshozatali folyamatok következetességével és stabilitásával kapcsolatban" – fogalmazott hétfőn Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa. ,,Rendkívül nagy visszalépés ez épp most, miután egyébként legyűrtük az összes útjába kerülő akadályt" – tette hozzá, mondván, hogy nagyon nehéz elfogadnia a döntést. Az EU régóta ragaszkodik ahhoz, hogy közös nevezőre juttassa a különböző politikai családokat, rávegye őket a kompromisszumra, majd ragaszkodjon az így született döntésekhez, de ennek fényében ez a metódus is kétségessé válik.

A portál szerint a Német Szabaddemokrata Párt gyakorlatilag a teljes feledés szélén egyensúlyozik, hiszen a tavalyi német regionális választásokon mindössze öt százalékot, vagy még annál is kevesebbet ért el. A friss közvélemény-kutatások szerint az országos támogatottsága is rendkívül alacsony, még a koalíciós partnereitől is elmarad, pedig az ő népszerűségük is csökkent az utóbbi időben.

2021. december 2-án a felek hivatalosan elfogadták a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló megállapodást. Az új jogszabályok, melyek 2023. január 1-jén léptek hatályba, megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a közös agrárpolitika a korábbinál méltányosabb legyen, jobban kímélje a környezetet, és nagyobb mértékben alapuljon a teljesítményen. A jogszabályról szóló közel két éves tárgyalásokban részt vett az Európai Parlament, az EU Tanács és az Európai Bizottság is, tavaly decemberre pedig úgy is tűnt, hogy sikerült megegyezniük.

Az FDP élen járt a jogszabály kritizálásában, mert szerintük a szabályok életbe léptetése túl nehéz és költséges lett volna. Korábban az is az FDP nevéhez kötődött, hogy megfúrták az EU új, hagyományos autók értékesítésére vonatkozó 2035-ös tilalmát, megvédve ezzel az erős német autóipart. Partnereik szerint azonban az utóbbi időben kifejezetten megbízhatatlanná váltak, ez pedig nem mehet így tovább.

Későn derülnek ki a nézeteltérések

Oliver Treib, a Münsteri Egyetem professzora ,,strukturális problémának" nevezte a német kérdést, és úgy fogalmazott, hogy mivel a koalíciós partnerek "rosszul koordinálják a dolgaikat", a nézeteltérések gyakran csak az utolsó pillanatban bukkannak fel. Ám hiába van nagy gyakorlata Brüsszelben a német tartózkodásnak, arra nem nagyon volt példa eddig, hogy ilyen késői szakaszban álltak elő vele – tette hozzá.

Thu Nguyen, a berlini Jacques Delors Központ igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: Németországot már nem tartják megbízható partnernek Brüsszelben, mert gyakran az utolsó pillanatban változtatják meg a szavukat.

Ez azonban azt is megnehezíti, hogy bizonyos kérdésekben erős többséget állítsanak maguk mögé a felek, tekintve, hogy Németország az EU lakosságának közel 19 százalékát képviseli. A legtöbb uniós jogszabály elfogadásához az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő országok úgynevezett minősített többségére van szükség.

Továbbá jogos az az aggodalom is, hogy más országok is Németország nyomdokaiba lépnek, jegyezte meg Nguyen, hozzátéve, hogy ha más tagállam is elkezdenék ezt a gyakorlatot, az nagyon problémás lenne. A természet-helyreállítási törvény kiváló példa lehet. Magyarország például korábban támogatta a javaslatot, múlt héten azonban megváltoztatta az álláspontját, kis híján elgáncsolva a törvényt.

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Nagyvilág

Egyre nagyobb bajban az alapvető uniós normák, ennek pedig Németország lehet az oka

kapcsolódó cikkeink