A Föld forgása szabja meg a napjainkat meghatározó órákat és perceket. Ez a forgás azonban nem állandó; a Föld felszínén és olvadt magjában zajló eseményektől függően apránként változhat.

Ezek a szinte észrevétlen változások időnként azt jelentik, hogy a világ óráit egy „szökőmásodperccel” kell átállítani, ami apróságnak hangzik, de nagy hatással lehet a számítástechnikai rendszerekre – írja a CNN.

Az évek során rengeteg másodpercet adtak hozzá az időnkhöz. A Föld forgása azonban hosszú ideig tartó lassulás után most a magjában bekövetkező változások miatt felgyorsult. Most először kell egy másodpercet levonni.

„Negatív szökőmásodpercet még soha nem teszteltek, így a problémák, amelyeket ez okozhat, precedens nélküliek”

– írta Patrizia Tavella, a franciaországi Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal időosztályának munkatársa a tanulmányt kísérő cikkben.

Azt azonban, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, a Nature című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés befolyásolja. A sarki jég olvadása három évvel késlelteti a szökőmásodpercet, 2026-ról 2029-re tolva azt – állapította meg a jelentés.

„A globális időszámításban bekövetkező változások megértéséhez részben az is szükséges, hogy tudjuk, mi történik a globális felmelegedés hatására” – hangsúlyozta Duncan Agnew, a San Diegói Kaliforniai Egyetem geofizika professzora és a tanulmány szerzője.

1955 előtt a másodpercet a Földnek a csillagokhoz viszonyított egyszeri forgásához szükséges idő meghatározott törtrészeként definiálták. Ezután jött el a nagy pontosságú atomórák kora, amelyek sokkal stabilabbnak bizonyultak a fizikai másodperc meghatározására.

Az 1960-as évek végétől kezdve a világ az összehangolt világidő (UTC) segítségével kezdte meghatározni az időzónákat.

Az UTC az atomórákra támaszkodik, de még mindig lépést tart a bolygó forgásával.

Mivel azonban a forgási sebesség nem állandó, a két időskála lassan eltér egymástól. Ez azt jelenti, hogy időről időre hozzá kell adni egy „szökőmásodpercet”, hogy újra összhangba kerüljenek.

A Föld forgásának hosszú távú változásait az óceánfenéken az árapályok súrlódása határozza meg – ami lelassította a Föld forgását. Agnew szerint a közelmúltban jelentős tényezővé vált a sarki jég olvadásának hatása, amelyet a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz. Ahogy a jég az óceánba olvad, az olvadékvíz a sarkoktól az egyenlítő felé mozog, ami tovább lassítja a Föld forgási sebességét.

Ted Scambos, az University of Colorado Boulder glaciológusa úgy írja le a folyamatot, mintha egy műkorcsolyázó a karjait a feje fölé tartva pörögne. Ahogy a karjukat a válluk felé viszik lefelé, a pörgésük lelassul.

A sarki jég olvadása „elég jelentős volt ahhoz, hogy a Föld egészének forgását észrevehetően befolyásolja, mégpedig olyan módon, amire eddig nem volt példa” – mondta Agnew. „Számomra az a tény, hogy az emberi lények a Föld forgásának megváltozását okozták, eléggé elképesztő”.

De míg az olvadó jég lassíthatja a Föld forgását, a jelentés szerint a globális időmérésnél egy másik tényező is szerepet játszik: a Föld magjában zajló folyamatok.

„A bolygó folyékony magja a szilárd külső buroktól függetlenül forog. Ha a mag lelassul, a szilárd burok felgyorsul, hogy megtartsa a lendületet” – fogalmazott Agnew, hozzátéve, hogy ez történik jelenleg is.

Nagyon keveset tudunk arról, hogy mi történik nagyjából 1800 mérfölddel a Föld felszíne alatt, és nem világos, hogy miért változik a mag sebessége. „Ez alapvetően kiszámíthatatlan” – mondta Agnew.

Ami azonban a tanulmány szerint egyértelmű, az az, hogy annak ellenére, hogy a sarki jég olvadása lassító hatást gyakorol, összességében a Föld forgása felgyorsul. Ez azt jelenti, hogy a világnak hamarosan először kell majd egy másodpercet levonnia.

„Egy másodperc nem hangzik soknak” – jelentette ki Agnew, de az olyan tevékenységekhez, mint például a tőzsdei tranzakciók, létrehozott számítástechnikai rendszereknek ezredmásodperces pontosságra van szükségük.

Sok számítógépes rendszer rendelkezik olyan szoftverrel, amely lehetővé teszi, hogy hozzáadjon egy másodpercet, de csak kevés képes levonni egyet. Az embereknek újra kell programozniuk a számítógépeket, ami magában hordozza a hibalehetőséget.

„Senki sem számított arra, hogy a Föld olyan mértékben felgyorsul, hogy esetleg el kell távolítanunk egy szökőmásodpercet” – hangsúlyozta Agnew.

Scambos, az University of Colorado Boulder glaciológusa szerint a tanulmány „nagy dobása” az, hogy azt mutatja, hogy „a Föld magjából származó változások tendenciájában nagyobbak, mint a pólusok jégveszteségének tendenciája – még akkor is, ha a jégveszteség az elmúlt évtizedben felgyorsult”.

„Ez egy ’jajj’ pillanat néhány számítógépes alkalmazás számára" – mondta a CNN-nek, de hozzátette, a legtöbb ember számára az élet a szokásos módon folytatódik tovább.

Agnew szerint az eredmények hatékony eszközt jelenthetnek arra, hogy az emberek megismerjék, hogyan változtatják meg a bolygót.

„Ha azt tudjuk mondani, hogy annyi jég olvadt el, hogy ez mérhető mértékben megváltoztatta a Föld forgását, azt hiszem, ez azt az érzést kelti, hogy ez egy nagy dolog”.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nagyvilág

Így veszítünk el egy másodpercet az életünkből a globális felmelegedés sokkoló hatása miatt

kapcsolódó cikkeink