A Drake-átjáró Dél-Amerika legdélebbi pontja, a Horn-fok és az Antarktisz legészakibb pontja közötti átjárót jelenti. Az átjáró az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt köti össze. Az átjáró a 16. századi angol kalóz és felfedező, Sir Francis Drake után kapta a nevét, aki a Magellán-szoroson keresztül próbálta megkerülni Dél-Amerikát, de megmaradt hajóit egy vihar mélyen délre sodorta 1578. szeptemberben. A férfi a hatalmas víztömeg láttán megsejtette, hogy létezhet ott egy átjáró.

A Drake-átjáró ma is hatalmas kihívás elé állítja azokat, akik az Antarktiszra tartanak, és nem csak azért, mert az utazás 48 órát vesz igénybe. Az utazást az nehezíti meg a leginkább, hogy hatalmas hullámok tépázzák közben a hajót. Az oceanográfusok szerint az az igazán lenyűgöző, ami a víz felszíne alatt és felett történik, és ez teszi olyan félelmetessé az utazást, amit mindenképp egy kis tartózkodással kell kezelni – írja a CNN.

A közel 800 km széles és 6000 méter mély átjáró számunkra hatalmas víztömeg, bár a bolygóhoz viszonyítva nem annyira. Alexander Brearley oceanográfus úgy fogalmazott, ez az egyetlen hely a világon, ahol az ellentétes irányból érkező szelek ennyire szabadon száguldhatnak.

A szeleket más irányban azonban lassítja a szárazföld – ezért az atlanti viharok általában Írországra és az Egyesült Királyságra csapnak le, majd kelet felé haladva fokozatosan gyengülnek.

A Drake-átjáró szélességi fokán nincs olyan szárazföld, ami megállítaná a szeleket, ezért azok körbehaladnak a Föld körül és úgy csapódnak be a hajókba. ,,A Drake-átjáró közepén a szél több ezer kilométeren keresztül száguldhat" – mondja Brearley. Így alakulnak ki a hullámok, amelyek akár a 15 métert is elérhetik. Bár megnyugtatásképpen: az átjáró hullámai általában 3-4 méteresek, de még ez is a duplája a megszokottnak. A szelek a víz felszíne alatt és felett is tölcséreket alakítanak ki, amik aztán becsapódhatnak a hajókba.

Az oceanográfusokat teljesen lenyűgözi a terület. Alexander Brearley ,,víz alatti hegyeknek" nevezi azokat az örvényeket, amik a szél által keletkeznek. A szakértő többször is átkelt már a szoroson. Mint mondja, nem félt egyszer sem, de őszintén; ,,kellemetlen volt". A Drake-átjárón való navigálás azonban minden kétséget kizáróan egy nehéz feladat, ami koncentrációt igényel. Stanislas Devorsine kapitány úgy fogalmazott az átkelésről:

,,Egy egészséges félelemnek mindenképpen lennie kell. Ennek köszönhetően lehet jobban fókuszálni. Minden átkelőnek tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire veszélyes lehet, nem egy rutin utazás".

A kapitány 20 évvel ezelőtt kelt át először a Drake-átjárón, amikor egy tudósokkal teli jégtörővel hajózott az Antarktiszra. Az átjárót már megjárt utazók azt tanácsolják mindenkinek, aki szintén erre adná a fejét, hogy mindenképpen készüljenek a tengeri betegségre. A legtöbb hajón osztogatnak gyömbéres cukorkát, de mindenkinek jobb, ha felkészülten érkezik. Warren Cairns sarkkutató például azt mondta, a hagyományos tengeribetegség elleni gyógyszerek csak annyira segítenek, hogy elvonszolja magát a betegszobáig.

Nagyvilág

Ahová csak a bátrak merészkednek: a rettegett Drake-átjáró a mai napig kihívást jelent

kapcsolódó cikkeink