Biden megérkezett Izraelbe, százak haltak meg a gázai kórházat ért támadásban - percről percre
Mintegy tízezren tüntettek hatósági adatok szerint a szerda esti palesztinpárti tüntetésen Athén belvárosában.
Szemtanúk beszámolói szerint az aktivisták egyebek között azt skandálták, hogy "Szabadság Palesztinának!". A rendőrség nagy erőkkel biztosította a közrendet.
Az izraeli nagykövetség előtt néhány tucat ember vett részt egy Izraellel való szimpátiatüntetésen. A karhatalom számos utcát lezárt, hogy a két tüntetés résztvevői között elejét vegye az esetleges incidenseknek.
A görög közszolgálati rádió jelentése szerint amikor a palesztinpárti demonstráció néhány tucat résztvevője elszakadt a tömegtől és az Izraelt támogató tüntetőkre akart támadni, a rendőrségnek közbe kellet avatkoznia, s könnygázt vetett be. Ezt követően a helyzet lecsillapodott.
A görög polgári védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan a készenléti rendőrség alakulatait mozgósította az égei-tengeri Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kósz szigetein működő migránstáborok környékén. A létesítményekben számos palesztin, illetve arab államokból származó migráns él. (MTI)
"Ma ez a mi problémánk, de már itt vannak Európában is. Mit ünnepelnek? Mészárlást, gyerekek lefejezését, a nők megerőszakolását? Ez a jelenség fenyegetés a legtöbb nyugati társadalom számára"– mondta Jákov Hadasz-Handelszman az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Jákov Hadasz-Handelszman kiememelte, egy olyan háborúban állnak, amit rájuk kényszerítettek.
„A Hamászt el fogjuk törölni, nem fogunk velük tárgyalni”– szögezte le a nagykövet.
Mint mondta, akiknek illúzióik vannak, nézzék meg az elmúlt éveket: Izrael csaknem húszezer embernek adott munkavállalási engedélyt. Sokan közülük a kibucokban dolgoztak, és nyilván voltak közöttük olyanok, akik azért mentek oda, hogy információkat gyűjtsenek a Hamász számára. Ezért úgy véli, nincs semmi értelme a Hamásszal tárgyalni. Az iszlám kalifátust akarják felállítani az egész világon, így egyetlen lehetőség van, hogy legyőzzék őket.
A teljes interjú itt érhető el.
A szerdai szavazás során a benyújtott dokumentumot a BT tizenkét tagja támogatta, Oroszország és Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott.
A dokumentumban felszólítják Izraelt, hogy vonja vissza a gázai civilek és az ENSZ segélymunkásai számára kiadott parancsot, miszerint vonuljanak az övezet északi részéből a délibe, és elítélik a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadásait. Elítélik továbbá a civilek elleni erőszak és az ellenségeskedés minden formáját, az összes terrorcselekményt, és túszaik feltétel nélküli szabadon engedésére szólítják fel a Hamászt.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után közölte: Joe Biden amerikai elnök jelenleg a régióban folytat diplomáciai egyeztetéseket, amire jelen esetben hatalmas szükség van.
Bírálatot fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, amiért az nem említi meg Izrael jogát az önvédelemhez.
Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja az Izrael és a Hamász fegyveresei közti konfliktus kiterjedésének veszélyére figyelmeztette szerdán a Biztonsági Tanácsot.
"Attól tartok, hogy egy mély és veszélyes szakadék szélén állunk, amely nemcsak az izraeli-palesztin konfliktus jövőjét változtathatja meg, hanem az egész Közel-Keletét is" - mondta a megbízott a tizenöt tagú testülethez intézett szerdai videóüzenetében.
A benyújtott dokumentum elfogadására kiírt szavazást kétszer is elhalasztották. A tanács tagjai korábban két orosz módosító indítványt is elutasítottak, amelyek a humanitárius tűzszünet elrendelését, továbbá a civilek és a civil célpontok elleni támadások elítélését tartalmazták.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket a humanitárius segélyek Gázába való eljuttatása és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Hirdetés jelent meg szerda délután a Sugár oldalán levő képernyőt, amelyen túszul ejtett izraelieket mutattak, köztük egy 5 éves kislányt - valamint az üzenetet: ők akár az Ön gyermekei is lehettek volna - vette észre a Hetek.
Egyiptom az ENSZ-szel és az Egyiptomi Vörös Félhold Társasággal közösen fogja felügyelni a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyszállítmányokat - közölte szerdán Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter az al-Hadasz helyi televízió műsorában.
A tárcavezető közölte, hogy Kairó a humanitárius szállítmányok felgyorsítására fog törekedni, és meg fogja könnyíteni a segélyeket célba juttató teherautók átlépését a Gázai övezetbe.
Sukri beszélt arról is, hogy Egyiptom az adományozó államokkal, a nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel átfogó segélyezési terven dolgozik. Martin Griffiths-szel, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetőjével tartott megbeszélésén arról is szólt, hogy a segélyezést azonnal megkezdik, amint "Izrael elhárítja a rafahi határátkelő működése elé gördített akadályokat". Hozzátette, hogy amint megjavítják, illetve megnyitják az átkelőt, a külföldiek és a kettős állampolgárok elhagyhatják a Gázai övezetet Egyiptom felé.
Az egyiptomi diplomácia vezetője kiemelte, hogy Kairó a konfliktus rendezésének minden vetületében részt fog venni, ideértve a tűzszüneti megállapodást és a túszok kérdését is. Hozzátette, hogy jelen pillanatban is folynak megbeszélések a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász szervezet azon tagjaival, akik hajlandók a tárgyalásokra.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala nem sokkal korábban közölte, hogy Izrael nem fogja akadályozni a segélyek - élelmiszerek, ivóvíz és gyógyszerek - bejutását Egyiptom felől az övezetbe. A Háárec című izraeli lap beszámolója szerint viszont Izrael a saját területéről nem engedélyezi az ilyen jellegű szállítmányokat mindaddig, amíg nem engedik szabadon a szélsőségesek az elhurcolt izraeli túszokat.
"Figyelembe véve a háborús erőfeszítések iránt megnyilvánuló lenyűgöző és létfontosságú amerikai támogatást, valamint Joe Biden amerikai elnök kérését a gázai humanitárius segélyekre vonatkozóan", az izraeli háborús kabinet több intézkedést is egyhangúlag elfogadott - olvasható a miniszterelnöki hivatal állásfoglalásában.
Izrael egyebek között sürgeti, hogy a Vörös Félhold és Vöröskereszt meglátogathassa a Hamász által elhurcoltakat. Ezenfelül az izraeli vezetés leszögezte, hogy a humanitárius szállítmányok nem kerülhetnek a Hamász kezére. Hozzátette, hogy minden ilyen szállítmányt meg fognak akadályozni.
Mindazonáltal az egyetlen határátkelő Egyiptom felé Rafahban továbbra is zárva van. A segélyszállítmányok már napok óta hosszú sorokban állnak az egyiptomi oldalon. Helyszíni beszámolók szerint az átkelő károkat szenvedett az izraeli bombázásban. Mintegy 3000 tonna áru vár arra, hogy eljuttassák a gázai rászorulókhoz.
Az Egyesült Államok szankciókat vet ki a Hamász palesztin terrorszervezet számos tagjára, illetve pénzügyi és vagyonkezelő érdekeltségeire - közölte az amerikai pénzügyminisztérium szerdán.
A büntetőintézkedések a palesztin fegyveres szervezet Gázai övezetben, Szudánban, Törökországban, Algériában és Katarban tevékenykedő összesen 10 tagjára vonatkoznak, akik segítenek fenntartani és működtetni a Hamász több elemből álló befektetési portfólióját.
Az érintettek körébe tartozik egy, az iráni kormánnyal szoros kapcsolatokat ápoló katari székhelyű pénzügyi közvetítő, Muhammad Ahmad Naszrallah, aki az utóbbi években több tízmillió dollárhoz segítette hozzá a terrorszervezetet. A szankcióval sújtott személyek között van a Szudánban tevékenykedő befektető, Musza Muhammad Szalim Dudin, aki közreműködött abban, hogy a palesztin szervezet a közelmúltban 20 millió dollárhoz jutott. A Hamász befektetési hálózatának törökországi és algériai működtetői szintén amerikai szankciók alá kerülnek, valamint egy digitális pénzkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás is, amely a Hamász érdekeltségi körébe tartozik.
A szerdán bejelentett intézkedések nyomán a szankciókkal sújtott személyek és szervezetek minden, amerikai fennhatóság alá tartozó vagyontárgyát zárolják, és a velük üzleti kapcsolatokat ápoló szereplők szintén büntetőintézkedés alá kerülhetnek.
Az amerikai pénzügyminiszter a bejelentéskor közölte, hogy az Egyesült Államok gyors és határozott intézkedéseket tesz a Hamász pénzügyi támogatóival és közvetítőivel szemben. Janet Yellen felidézte, hogy az Egyesült Államoknak hosszú időre visszanyúló tapasztalata van abban, hogy hatékonyan vegye célba a terrorizmust finanszírozó pénzügyi szereplőket, és nem habozik ezt megtenni a Hamásszal szemben sem.
A közleményben megjegyezték, hogy az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonelemek felügyeletével foglalkozó irodája (Office of Foreign Assets Control) 2022 májusában már intézkedéseket hozott a Hamász titkos befektetési portfólióját kezelő személyek és szervezetek ellen.
Oszama Hamdan bejrúti sajtótájékoztatóján arra kérte az így megszólított embereket, hogy most pénteken "tiltakozzanak a Gázában elkövetett mészárlások, háborús bűnök és népirtás ellen", hozzátéve, hogy a tiltakozás vasárnap is folytatódhat.
Az Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek tekintett Hamász korábban arra kérte az arab, illetve az iszlám országokat, hogy utasítsák ki az amerikai nagyköveteket, illetve fagyasszák be kapcsolataik folyamatban lévő normalizálását Izraellel.
A Hamász annak hatására tette közzé nemzetközi felhívását, hogy szerdán az arab és a muszlim világ számos nagyvárosában, egyebek között Ammánban, Tuniszban, Bejrútban és Damaszkuszban is több ezer ember tiltakozott azon rakétatámadás miatt, amely egy gázai kórházat ért, és amelyben 471 ember vesztette életét. A Hamász Izraelt tette felelőssé a támadásért. Izrael cáfolta érintettségét, és a Hamásszal szövetséges Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek tulajdonította a kórház eltalálását egy elvtévedt rakétával. Az Iszlám Dzsihád viszont "hazugságnak" nevezte az izraeli magyarázatot.
Ammánban szerdán mintegy ötezer demonstráló követelte az izraeli diplomaták kiutasítását a kórházat ért támadás megtorlásaként.
Bejrút egyik déli külvárosában, a Hezbollah központjánál többszáz ember jelent meg azon a tüntetésen, amelyen az Irán-barát síita szervezet nevében felszólaló Hásem Szafieddin Izrael szerepére utalva azt mondta, "Gázában nem konfliktus vagy háború, hanem sorozatos mészárlások zajlanak".
Tuniszban csütörtök délelőtt a francia nagykövetség előtt több ezer demonstráló jelent meg palesztin zászlókkal a francia nagykövet kiutasítását követelve, az amerikai nagykövetség épületéhez pedig helyi idő szerint 13 órára szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Támadás érte a Kurdisztán régió fővárosa, Erbíl mellett található repteret. A beszámolók szerint a kamikaze dróncsapások egyértelműen az itt állomásozó amerikai katonákat célozták. A felelősséget a Teskil al-Waritin elnevezésű fegyveres csoport vállalta magára. Részletes cikkünket itt olvasható.
Az Európai Bizottságnak ki kell vizsgálnia, hogy a palesztin népnek nyújtott uniós forrásokból juthatott-e akár közvetve is valamennyi a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrorcselekményeinek finanszírozására - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A képviselő egyetértését fejezte ki Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztossal, "aki napokkal korábban a palesztinoknak nyújtott uniós segélyek felfüggesztésére és teljes átvilágítására szólított fel".
A Fidesz politikusa leszögezte: Izraelnek joga van az önvédelemhez ebben a terrorhelyzetben. "Együttérzünk az áldozatok hozzátartozóival, a sebesültekkel és a túszok kiszabadításáért emeljük fel a hangunkat!" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet: meg kell akadályozni, hogy a térségben államközi háború törjön ki, hiszen az újabb migrációs hullámot indítana el, ami elősegítené, hogy iszlamista terroristák jussanak be Európába.
Véleménye szerint ma a nyugat-európai utcákon a terrorfenyegetettség, a terror melletti tüntetések és a halálos terrortámadások mind azt bizonyítják, hogy nagyon elhibázott Brüsszel migrációs politikája. "Fel kell függeszteni azonnal az elhibázott migrációs paktumról szóló tárgyalásokat, és végre ki kell mondani: Európa külső határait meg kell védeni, a külső határokon nem jöhetnek be illegális migránsok. Európában emiatt nem fordulhatnak elő terrorcselekmények" - emelte ki Gál Kinga.
A fideszes képviselő felszólalását követően Charlie Weimers svéd és Hermann Tertsch spanyol jobboldali EP-képviselő is adott sajtónyilatkozatot a magyar közmédiának. Hangsúlyozták: a leghatározottabban elítélik a Hamász terrortámadását Izrael ellen.
Weimers szerint "felfoghatatlan, hogy az európai parlamenti baloldali csoportok továbbra sem ítélik el egyértelműen a Hamász támadásait Izrael és a zsidó nép ellen".
A svéd politikus elmondta: felszólítja az Európai Bizottságot, hogy uniós forrás semmilyen direkt vagy indirekt módon ne finanszírozzon antiszemita tartalmakat, valamint arra, hogy függessze fel a palesztinok anyagi támogatását mindaddig, amíg nem válik egyértelművé: ezeket a pénzeket semmilyen formában nem használják fel a terrorizmus finanszírozására. Példaként említette az antiszemita tartalmú, a terrorizmust dicsőítő palesztin tankönyveket, és kiemelte, hogy maradéktalanul támogatja Várhelyi Olivér uniós biztos "arra irányuló javaslatát, hogy vizsgálják felül a palesztinoknak folyósított uniós támogatásokat, amíg a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság szabályai nem érvényesülnek".
Utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt a palesztin civilszervezetek elutasították egy uniós nyilatkozat aláírását, amelyben garantálniuk kellett volna, hogy semmilyen uniós pénzt nem juttatnak terrorszervezeteknek. "Ezt végül az EU nem is forszírozta, most viszont arról szólnak a jelentések, hogy a Hamász kiásta az EU által finanszírozott vízvezetékeket Gázában, és azokat rakéták gyártására használta, hogy válogatás nélkül lője az izraelieket" - hívta fel a figyelmet.
Hermann Tertsch nyilatkozatában a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. "Erős határvédelem nélkül tömegek özönlenek be Európába, és az európai hatóságok nem reagálnak azokra a riasztó jelzésekre, amelyek már jelen vannak az európai utcákon."
Tertsch teljes mértékben támogatja Várhelyi Olivér "javaslatát a palesztin hatóságoknak küldött uniós támogatások felfüggesztésével kapcsolatban, amíg nem tudni pontosan, hová mennek ezek a források". (MTI)
Joe Biden amerikai elnök támogatásáról biztosította szerdán Izraelt, és humanitárius segélyeket sürgetett a gázai civileknek egynapos izraeli látogatásának végén mondott beszédében.
Az amerikai elnök az izraeli vezetőkkel tartott megbeszélései után megígérte, hogy "példátlan" segélycsomagot kér Izrael számára a kongresszustól, és sürgette a humanitárius segélyek Gázába engedését.
Biden találkozott a Gázai övezetbe hurcolt mintegy kétszáz izraeli családjának képviselőivel. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok "minden követ megmozgat a túszok kiszabadítása érdekében, ez a legfontosabb kérdés".