A tárcavezető az EU és a GCC közös tanácsülése után leszögezte: Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, keletről az ukrajnai háborúval, míg délről az erősödő migrációs nyomással, ráadásul Magyarországot mindkettő közvetlenül érinti speciális földrajzi elhelyezkedése miatt. Rámutatott, hogy a migráció kiváltó okai a fegyveres konfliktusokban, háborúkban és a terrorizmusban keresendők főként, és a globális biztonsági helyzet alakulása kihatással van a migrációs nyomásra is.

https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/1409392289930714

"Amikor javul a globális biztonsági helyzet, akkor csökken az Európára háruló migrációs nyomás, amikor rosszabbodik a globális biztonsági helyzet, háborúk, fegyveres konfliktusok törnek ki, akkor a migrációs nyomás folyamatosan növekszik" - figyelmeztetett.

"Éppen ezért Európa sok más ok mellett abban érdekelt, hogy a világban zajló minél több fegyveres konfliktus minél előbb véget érjen, és megtaláljuk a békéhez vezető utat" - jelentette ki. Szijjártó Péter súlyos aggodalmát fejezte ki az izraeli események miatt, és a lehető leghatározottabban elítélte a terrortámadást, amelynek nyomán szavai szerint most nagyon könnyen alakulhat ki hatalmas humanitárius katasztrófa a térségben. "

Sajnos annak is megvan az esélye, hogy ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával nézünk szembe" - mondta.

Majd hozzátette, hogy ráadásul mindez a legrosszabbkor jött, ugyanis volt egyfajta "békedinamika" a Közel-Keleten, hosszú évtizedek kudarcos rendezési kísérletei után az Ábrahám-egyezményekkel olyan útra lépett a térség, amely reális lehetőségét kínálta a békének.

"Az elmúlt napok eseményei a korábbi béketörekvések során elért sikereket most zárójelbe teszik, és kőkeményen kell dolgozni azért, hogy ezek az eredmények ne vesszenek a semmibe" - hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy a nap folyamán kétoldalú tárgyalást folytatott bahreini kollégájával, aki személyesen írta alá annak idején a kapcsolatok rendezését célzó megállapodást Izraellel. "Ő is azt mondta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az elmúlt három évben ezen békedinamika során elért eredményeket legalább részben megőrizzük, vagy megőrizzük annak a reményét, hogy egyszer majd vissza lehessen találni erre az útra" - közölte.

Elmondta, hogy egyeztetett a kuvaiti, az ománi és a szaúdi külügyminiszterrel, valamint a katari külügyi államminiszterrel is, és mindenkivel egyetértés volt abban, hogy a nemzetközi közösség legfontosabb feladata most az eszkaláció elkerülésének biztosítása.

"Ehhez természetesen mindenkinek felelősségteljesen kell viselkednie. Minden országnak, minden nemzetközi szervezetnek felelősségteljes viselkedést kell mutatnia"

- szögezte le. A miniszter úgy vélekedett, hogy jelen helyzetben az Öböl menti arab országoknak nagy szerepük lehet, mint ahogyan korábban is fontos szerepet játszottak a törékeny közel-keleti térség stabilizálásában, és hozzájárultak számos konfliktus lezárásához.

"Reméljük, hogy ez a fajta stabilizáló, közvetítő szerepe az Arab-öböl országainak most is elő tud majd jönni, és számíthatunk rájuk abban, hogy az izraeli konfliktus eszkalációját meg lehessen előzni" - húzta alá. Végül ezért felszólított az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács közötti együttműködés szorosabbra vonására, olyan fontos ügyek lezárására, mint a vízummentesség és a szabadkereskedelmi szerződés. "Reméljük, hogy sikerül elkerülni az izraeli konfliktus eszkalációját, mert ha ez a konfliktus eszkalálódik, akkor nagyon könnyen az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával állhat szemben a világ" - összegzett.

Nagyvilág

Szijjártó Péter: az Öböl menti arab országoknak nagy szerepük lehet a közel-keleti eszkaláció elkerülésében

kapcsolódó cikkeink