Az ATV Start című műsorában elhangzott, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Szlovákiába utazott, amiről a közösségi oldalán is beszámolt. A magyar külügyminiszter a Szövetség politikusaival együtt több dél-szlovákiai helyszínen is felszólalt, beszédében pedig az Egységes Magyar Párt támogatásának fontosságára hívta fel az emberek figyelmét.

Csakhogy Szijjártó útja miatt Szlovákia behívatta a magyar nagykövetet. Balogh Csabát arra kérték, hogy tolmácsolja a magyar miniszternek Szlovákia fenntartásait a választási kampányba való beavatkozásával kapcsolatban és konkrét politikai szubjektumok támogatása miatt. A szlovák demokraták ugyanis úgy érzik, hogy Magyarország durván beavatkozik a választási kampányba.

Szijjártó Péter azonban úgy látja, hogy szó sem volt beavatkozásában. A nagykövet behívása után kiadott közleményében például úgy fogalmazott, hogy ő maga nem lát kivetnivalót abban, hogy néhány nappal a szlovákiai választás előtt a Szövetség jelöltjeivel együtt vett részt nyilvános eseményeken. A szlovákiai választásról és a magyar kormány beavatkozásáról Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszélt az ATV Start péntek reggeli adásában.

Berendelték a magyar nagykövetet Szlovákiában

Szijjártó Péter gyakorlatilag a magyar párt kampányeseményein vett részt – írta egy bejegyzésében Menczer Tamás, majd kiemelte, korábban Csehország köztársasági elnöke kijelentette, hogy a szlovákok semmiképpen ne Robert Ficóra szavazzanak, míg Mark Rutte holland miniszterelnök erről beszélt, hogy a szlovákok a Demokrata nevű pártra szavazzanak. Így a külügyi államtitkár feltette a kérdést, hogy lehet az, hogy a cseh és a holland nagykövetet nem rendelték be, míg a magyar nagykövetet igen.

Ezzel kapcsolatban Lattman Tamás úgy fogalmazott, hogy van egy kialakult gyakorlat és másrész van az, amit a nemzetközi jog valamiféle tilalom alá von. „Van egy természetes, nemzetközi kapcsolatok rendjével szinkronban lévő megoldás. Hogyha egy országban van egy jelentős nemzeti kisebbség, amelynek számít a véleménye. A politikai vezetés próbálja őket befolyásolni, valamiféleképpen a saját érdekeiket érvényesíteni, ami egy bevett gyakorlat. És van, amit a nemzetközi jog tilalmaz, mégpedig a belügyekbe való beavatkozás, aminek a mértéke mindig vitatott” – hangsúlyozta a jogász.

„Ha a kampányban részt vevő kormány hatására nyer az ellenzék, akkor az utólag nem szokott panaszkodni a jogellenes beavatkozás miatt. Ha viszont nem nyer, akkor komolytalanná válik a beavatkozás, tehát akkor nemzetközileg nem aggályos. Ez, ami most történik, annak nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani”

– tette hozzá. „A választások környékén a politikai kommunikációban nagyon sok minden meg szokott jelenni. A magyar kormánynak is megvan az a gyakorlata, hogy külföldi választásokba akár pénzügyi kölcsönökkel beavatkozik, mindenhol van ilyen. Úgy gondolom, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni” – mondta Lattmann Tamás. Majd hozzátette, hogy a saját jogértelmezése szerint nem lehet semmi kivetnivalót találni abban, hogy a magyar kormány a határon túli magyarokat a választáson való részvételre buzdítja.

Lattmann kiemelte azt is, hogy különösen az Európai Unión belül, ahol egy tagállami választások eredményének összeurópai hatása van, hiszen az EU-s intézményekben a közös döntések során ezek a politikai erők vesznek részt, így szerinte az EU-n belül ilyen jellegű, kiszélesített vitának nincs sok értelme.

„Politikai értelemben persze lehet egymást lökdösni, mert az amúgy is mindig jó, de ezt helyén kell helyezni és ennek a korlátait látni kell”

– fogalmazott a nemzetközi jogász a műsorban.

Mirgációs csomag

Ezzel kapcsolatban elmondta a jogász, hogy mivel Magyarország az Európai Unió egyik határállama, ezért innen potenciálisan sokkal több eljárást vinnének el, mint amennyit idehoznának. Olaszországhoz hasonlóan ide is érkeznek menedékkérők, sőt ilyen szempontból hazánk az egyik legnépszerűbb állam. „Tehát, ha ez az ötlet, szabályozás, az eljárások átadásáról valamikor hatályba fog lépni az EU tagállamok között, akkor annak Magyarország nettó kedvezményezettje lesz” – hangsúlyozta.

Megemlítették azt is, hogy Magyarország jó viszonyt ápol jelenleg Olaszországgal, sőt a legutóbbi olasz választások során Orbán Viktor és a Fidesz is a jelenlegi olasz miniszterelnököt, Giorgia Melonit támogatta. Ő pedig egyébként kérte is az Európai Unió segítségét a migrációval kapcsolatban.

„Érdemes megemlíteni, hogy a magyar politikai kommunikációban zajló megoldások nem mindig vannak szinkronban a valós folyamatokkal. Emlékezetes lehet, hogy amikor Meloni elnyerte az olasz miniszterelnöki széket, akit ünnepelt is a kormánytámogatótábor, hogy őt elismeri Orbán Viktort Európa új vezetőjének. […] Mégis az látszik, hogy elfelejtette, hogy Orbán Viktor Európa új vezetője” – mondta a jogász, hozzátéve, hogy az olaszok is a saját érdekük után megy, miután a magyar kormány az elmúlt években „kifocizta magát az európai uniós politika topligájából”, így igazából senkit nem érdekel, hogy Magyarország szerepe.

Mint mondták, 2015 óta ez teljesen világos, ugyanis akkor kezdte az Orbán-kormány megakadályozni a közös megoldásokat. „A belpolitikai kommunikációs célokat fontosabbnak ítélte a kormány. Ennek eredményeként volt az első az ideiglenes vészhelyzeti megoldás, az ideiglenes kvótarendszer, amire a kormány az első tárgyalás pillanatában nemet mondott”.

„Vannak olyan politikai kommunikáció szintjén értelmezhető folyamatok, amelyek nem mindig vannak szinkronban a valósággal”.

„Az Európai Tanácsban most a belügyminiszterek tárgyaknak, ám néhány hónappal ezelőtt a már kialakult a pozíciójuk ebben a kérdésben [migráció]. Jelenleg nagy a törésvonal az Európai Tanács és az Európai Parlament között. Amennyire én tudom az Európai Parlamentben nagy ellenállás van a Tanács pozíciójával szemben. Az uniós jogalkotás nem úgy működik, ahogy azt az emberek gondolják. A Tanács csak előterjeszt, majd az előterjesztésekről a tagállamok szavazhatnak”.

Nagyvilág

Magyarország tényleg beleszól a szlovákiai választásba? Bekérette a magyar nagykövetet a szlovák külügyminisztérium

kapcsolódó cikkeink