A „medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából származik, elsősorban tudósok és időjárás-előrejelzők használják, a szélesebb nyilvánosság számára azonban kevésbé ismert kifejezés.

Ezek a pusztító időjárási jelenségek általában a Földközi-tengere észak-afrikai partokhoz közeli részein alakulnak ki, hasonlóak a hurrikánokhoz és a tájfunokhoz. Előbbiekhez egyébként a műholdfelvételeken fizikai hasonlóságot is mutatnak- írja a The Guardian.

Ilyen volt a közelmúltban lecsapó Daniel vihar is, amely heves széllökések kíséretében rövid idő alatt mintegy 170 milliméternyi esőt zúdított Líbiára. A tudósok szerint ráadásul ez a jelenség a globális felmelegedéssel egyre csak fokozódni fog.

Liz Stephens, a Readingi Egyetem professzora úgy nyilatkozott: „Biztosak vagyunk benne, hogy az éghajlatváltozás felerősíti az ilyen viharokkal lehulló csapadékmennyiséget”.

A hurrikán és tájfun „kistestvére”

A mediterrán ciklonok általában kisebbek és gyengébbek, mint trópusi társaik, de kisebb térben is képesek kifejlődni. Csúcserősségük általában a Saffir-Simpson-féle hurrikánskála szerinti 1-es kategóriájú hurrikánnak felel meg, mely 119-153 km/óra sebességet jelent.

„A medikánok jellemzően ősszel alakulnak ki, amikor a tenger meleg, de alacsonyabb hőmérsékletű vízben is létrejöhetnek. Általában a Földközi-tenger nyugati részén, valamint a Jón-tenger és az észak-afrikai partok közötti térségben alakulnak ki” – magyarázta Suzanne Gray, a Readingi Egyetem meteorológiai tanszékének professzora.

Az átlagosnál magasabb vízhőmérséklet a fő okozója

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) adatai szerint évente átlagosan egyszer vagy kétszer alakulnak ki medikánok.

Görögországban 2016 és 2018 között három medikán jött létre, míg 2019-ben a spanyol meteorológiai szolgálatok egyet azonosítottak a Baleár-szigetek és az algériai partok között.

Az óránkénti 120 kilométeres sebességű szelet is elérő, Ianosnak keresztelt medikán 2020 szeptemberében sújtotta Görögországot, három ember halálát, valamint áradásokat, földcsuszamlásokat és áramkimaradásokat okozva. Hasonló időjárási jelenség sújtotta Szicíliát is 2021-ben.

Általánosságban egyetértenek a szakértők abban, hogy a tengerfelszín hőmérsékletének az ember okozta éghajlatváltozás miatti felmelegedése következtében ezek a viharok egyre intenzívebbé válhatnak. A tudósok szerint ugyanis az óceánok az ipari korszak kezdete óta az emberi tevékenység által termelt hőtöbblet 90 százalékát elnyelték.

Ezt igazolja a spanyol kutatók megállapítása is, miszerint a Földközi-tenger júliusban elérte a valaha mért legmagasabb hőmérsékletét. A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán keleti részének felszíni vize két-három Celsius-fokkal melegebb a szokásosnál. Ez tölthette fel a Danielt is.

„Az, hogy a Daniel medikánná alakulhatott valószínűleg a melegebb tengerfelszíni hőmérsékletnek, és így az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhető” – tette hozzá Karsten Haustein, a németországi Lipcsei Egyetem éghajlatkutatója.

Nagyvilág

Egyre gyakoribbakká válhatnak a medikánok, a felturbózott mediterrán viharok

kapcsolódó cikkeink