Brüsszel azzal, hogy egyelőre elutasítja az energiainfrastruktúra kapacitásbővítésének a finaszírozását, elveszítette minden jogalapját arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Közép-Európa és azon belül Magyarország - közölte Szijjártó Péter a mai, Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.

A külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón az ATV kérdésére, hogy az Európai Bizottságnak a múlt héten megküldött hekyreállítási program hitelrészlet igénylési tervéből miért vették ki az Adria-vezeték és egy másik földgázinfrastruktura kapacitás szélesítési tervét - és ezt más forrásból finanszírozzák-e - azt hangsúlyozta: az Európai Unió világossá tette, hogy nem támogatja a dél-kelet európai földgázszállítási infrastruktura kapacitás bővítését. “Akkor innentől kezdve minek írjuk bele bármilyen programba is?” - vetette fel a miniszter.

Mint mondta, az elmúlt években látható volt, hogy minél szorosabb az együttműködés a két ország között, annál többet profitál abból hazánk az energiaellátás biztonságának és a gazdasági növekedés fenntartásának a vonatkozásában. Előbbi téren fontosnak nevezte a diverzifikációt és az újabb földgázforrások bevonását. Azt is hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán európai szempontból is reális alternatívát jelenthet - hangoztatta.

"Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között" - mondta a miniszter, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról.

A kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre. "Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni".

A kapacitásbővítés elegendhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az EU ezt nem hajlandó támogatni. Az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, hogy Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem - jelentette ki Szijjártó Péter.

A gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben - mondta a miniszter. Szerinte ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport. Üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent. Két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben - hangzott el.

"Én emlékezem rá, amikor 2010-11-ben elkezdtük építeni a kapcsolatainkat Azerbajdzsánnal, akkor itt, Európában még csak nem is kinevettek, hanem lenéztek minket miatta - jelentette ki. “Úgyhogy vicces látni, ahogy most nyugat-európai vezetők lökdösődnek Bakuban, hogy egy-egy fényképet készíthessenek közösen Aliyev elnök úrral" - tette hozzá.

"Viszont a mi barátságunk nem konjunktúrafüggő, nem csak azóta vagyunk barátok, amióta kiderült, hogy nektek földgázotok van" - fogalmazott végül Szijjártó Péter a magyar-azeri kapcsolatokról.

Nagyvilág

Szijjártó: ﻿Brüsszel elveszítette a jogalapját, hogy beleszóljon, honnan vesszük a földgázt

kapcsolódó cikkeink

Szijjártó: Brüsszel elveszítette a jogalapját, hogy beleszóljon, honnan vesszük a földgázt