A napokban a nyilvánosság kizárásával, szűk körben temették el Jevgenyij Prigozsint Szentpéterváron, a Porohovszkoje temetőben.

Prigozsin sokáig Putyin egyik legfontosabb szövetségese volt, kinek katonai magáncége kulcsszerepet játszott az ukrajnai háborúban, az orosz elnökkel való kapcsolata azonban megromlott, miután június végén egynapos felkelés során utasította csapatait, hogy vonuljanak Moszkva és az orosz katonai vezetők ellen, mert rakétatámadás érte őket az orosz hadvezetés parancsára. Prigozsin embereivel Moszkva felé indult el Rosztov-na-Donun át.
A zsoldosok zendülésének végül egy paktum vetett véget, amely elvileg garantálta, hogy Prigozsin és a Wagner vezetése Belaruszba távozik, a zsoldosok nagy része pedig a hivatalos orosz hadsereghez csatlakozik. Éppen két hónappal a sikertelen puccskísérlet után, múlt hét szerdán halt meg, miután Oroszországban lezuhant az őt szállító repülőgép.

Mit tudunk a „balesetről”?

Az orosz légügyi hatóságok megerősítették, hogy a gép múlt hét szerdán este helyi idő szerint 6 óra körül indult a moszkvai Seremetyevo repülőtérről Szentpétervárra.

A repülőgép a Tver régióban, Moszkvától kevesebb mint 160 kilométerre északnyugatra, egy erdős területen zuhant le.

A RIA Novosztyi orosz állami médiaügynökség videóján látszik, hogy a repülőgép szinte függőlegesen zuhan le az égből, nyomában halványszürke füstfelhővel. Más, a Telegram alkalmazáson megosztott videófelvételeken úgy tűnt, hogy a repülőgép a földön ég.

A New York Times elemzése szerint a gép lezuhanása előtt néhány perccel valószínűleg legalább egy katasztrofális esemény történt a levegőben. A helyszín közelében élő falusiak a Reutersnek elmondták, hogy egy robbanást hallottak, majd látták, amint a repülőgép a földre zuhan. A szakértők szerint a meredek zuhanás és a széles körben szétszóródott törmelék inkább robbanásra vagy a repülőgép hirtelen szétesésére utal, mint mechanikai meghibásodásra. Az orosz légügyi hatóság nem nyilatkozott a baleset okáról, és bejelentette, hogy különbizottságot hozott létre „a baleset körülményeinek és okainak” kivizsgálására.

A magánrepülőgépen hét utas és háromfős személyzet tartózkodott, akik mind életüket vesztették a tragédiában, holttestüket megtalálták, és DNS-ük alapján azonosították is. Az orosz légügyi hivatal szerint a hét utas: Prigozsin és jobbkeze, Dmitrij Utkin, Szergej Propustin, Jevgenyij Makarjan, Alekszandr Totmin, Valerij Csekalov és Nyikolaj Matuszejev voltak.

A személyzet tagjai közül Alekszej Levshin kapitányt, Rusztam Karimov másodpilótát és Kristina Raspopova légiutas-kísérőt azonosították. Az Embraer Legacy – amely Prigozsin egyik cégére van bejegyezve – a földet éréskor kigyulladt, miután állítólag kevesebb mint fél órát volt a levegőben. Több videófelvételen látható, amint a repülőgép az oroszországi Kuzsenkinóban lezuhan az égből.
Putyin bosszúja?

A Wagnerhez köthető Telegram-csatorna, a Grey Zone is arról számolt be, hogy a gépet az orosz hadsereg lőtte le – bár állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Nyugati politikusok és kommentátorok is azt sugallták, hogy Putyin a puccskísérletre való válaszul elrendelte Prigozsin likvidálását. Amerikai tisztviselők szerint a baleset legvalószínűbb oka a fedélzeten szándékosan kiváltott robbanás lehetett. Azt is feltételezték, hogy Putyin rendelte el Prigozsin megölését. A baleset órákkal azután történt, hogy orosz tisztviselők közölték, Putyin felmentette posztjáról Szergej Szurovikin magas rangú tábornokot. Szurovikin, Prigozsin szövetségese, legalábbis tudott a zsoldosvezér lázadási terveiről, sőt amerikai tisztviselők szerint talán még segédkezett is benne.

A felkelés megszüntetéséről szóló megállapodás értelmében a vádakat ejtették ellene, azzal a feltétellel, hogy Fehéroroszországba költözik. Úgy tűnt, hogy ezt meg is tette, bár csak rövid időre és a saját feltételei szerint.

Egyéb szcenáriók

Több szakértő szerint az orosz hatóságoknak érdekükben áll elterelni a gyanút a Kremlről, és hivatkozhatnak arra, hogy a repülőgép brazil gyártója közölte, az Oroszországgal szembeni szankciók miatt beszüntette a repülőgép szervizelését; hogy a Wagner vezetősége épp akkor tért vissza egy fárasztó afrikai útról, hogy megerősítse kapcsolatait az ottani ügyfeleivel; vagy hogy a Moszkva környéki légvédelmi egységek magas készültségben voltak az ukrán dróntámadások miatt, és ezen okokból kifolyólag balesetnek ítélhetik a gép lezuhanását, illetve Prigozsin halálát.

Sokan azt is elképzelhető lehetőségnek tartják, hogy mivel Prigozsin felkelése miatt a Putyin által számára biztosított többéves védelem megszűnt, riválisai talán nagyobb szabadságot éreztek a vele való leszámolásra. Ezek közé tartoznak az üzleti világból érkező versenytársak (Prigozsin a kormánnyal kötött szerződésekből gazdagodott meg, amit mások bizonyára irigyeltek), valamint az orosz kormány legmagasabb szintű prominens személyiségei, köztük a védelmi minisztérium magas rangú tábornokai.

Harmadik szcenárióként pedig az is felmerül, hogy esetleg Putyin emberei tették az orosz elnök tudta nélkül. Azt tenni, amit a főnök akar, anélkül, hogy kifejezetten megkérdeznék, évszázados hagyomány a magas rangú „udvari” emberek körében, és ez aligha korlátozódik Oroszországra. (A „plauzibilis tagadhatóság” kifejezés például washingtoni eredetű.)

A teljes cikket a Hetekben olvashatja el. www.hetek.hu

Nagyvilág

Mit tudunk a hírhedt Wagner-vezér hirtelen haláláról?

kapcsolódó cikkeink