Augusztusban felgyorsult a rubel gyengélkedése, az ok pedig nem más, mint a csökkenő export, a növekvő import, a háborús költségek és benne nagy súllyal a fegyverimport attól a kevés országtól, akik eladnak nekik - írja a Napi.

A lap kiemelte, kétszer annyi rubelt kell eladni egy euróért, mint közel egy éve. Ráadásul ennél gyengébb csak akkor volt az orosz fizetőeszköz, amikor a szankciókat bevezették Oroszországgal szemben a tavaly kitört orosz-ukrán háború kezdetén.

Ezt követően ismét erősödni kezdett a rubel, ami fél éven át kitartott, de a nyugati vásárlók jelentős része elkezdte leépíteni az orosz energiahordozók vásárlását, amit tovább gyorsított, hogy maguk az oroszok is leállították a gázszállítást az Északi Áramlat vezetéken. Hozzátették, az oroszok számítása nem jött be, mivel a gáz már cseppfolyósítva szállítható a kontinensek között, így az európai vevők ráálltak ennek az importjára. Ezzel viszont Oroszország legnagyobb piacának nagy része kiesett. Eközben az olajexportból származó bevétel is zuhanni kezdett.

A szankciók kifejtették hatásukat, az orosz export visszaesett, ezzel egyidejűleg pedig az import megnőtt. Az orosz fizetési mérleg felborult, és a rubel is zuhanni kezdett. Bár az állam megállítaná ezt a folyamatot, de nincs rá erőforrása. Így nem tehet mást, mint hogy kisebb jegybanki beavatkozásokkal próbálja lassítani a folyamatot. Az utóbbi napokban sor is került a beavatkozásra, amivel annyi sikerült elérni, hogy szerda óta megállt a zuhanás, de az árfolyam továbbra is a leggyengébb érték körül van.

Nagyvilág

Most van csak bajban Putyin: összeomlott a rubel

kapcsolódó cikkeink