A hamis fotók napról napra egyre valósághűbbek. Ma már bárki hozzáférhet olyan internetes programokhoz, mint a Midjourney vagy a Dall-e, és különlegesebb erőfeszítés nélkül készíthet mesterséges vagy manipulált képeket.

Ugyanakkor Siwei Lyu, a Buffalói Egyetem informatika és mérnöki tudományok professzora szerint jó hír, hogy az embereknek természetes ösztöne van arra, hogy felismerje ezeket. Lyu azon kutatók csoportjához tartozik, akik a mesterséges intelligencia ellen harcolnak.

A hamisított képekkel már nagyon régóta foglalkozunk, ugyanis a képmanipuláció olyan régóta létezik, mint maga a fotózás.

Példaként érdemes felhozni azt az 1860-ban készült fotót, amelyen Abraham Lincoln feje egy másik férfi testére van szerkesztve – mindezt aprólékos munkával és szakértelemmel sikerült hihetővé tenni. Azonban az évek előrehaladtával komoly változások történtek, ugyanis ma már könnyen lehet szakértelem nélkül valami olyasmit létrehozni, ami eredetinek tűnik – ennek eredményeképpen pedig ijesztően megemelkedett a szintetikus képek mennyisége.

Lyu azonban kiemelte, nem kell pánikba esni, sőt elárulta azt is, hogyan használjuk az ösztöneinket arra, hogy kiszúrjuk azokat a dolgokat, amelyek valójában nem valóságosak, sőt elárulta azt is, hogyan tartsunk lépést a mesterséges intelligencia villámgyors fejlődésével – írja a National Geographic.

Így szúrja ki a hamisítványt

A szakemberek szerint az első és legfontosabb lépés az, hogy lelassítsunk. Kiemelték, egész nap eláraszt minket a média különböző képekkel és információkkal, azonban mindössze 13 milliszekundumra van szükségünk ahhoz, hogy egy-egy fotót feldolgozzunk. Ez elég idő ahhoz, hogy valamit észrevegyünk, ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy elgondolkodjunk azon, hogy amit láttunk az valódi-e vagy sem.

„Legközelebb, amikor valami érdekeset vagy vicceset látunk, remélhetőleg megállunk egy kicsit, és elgondolkodunk rajta. Ha valami gyanúsat sejtünk, akkor ne osszuk meg azonnal – így már az elején megállíthatjuk a problémát, ahelyett, hogy a probléma részévé válnánk”

– mondta Lyu a magazinnak.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia programokat arra képezték, hogy valósághű képeket hozzanak létre, méghozzá úgy, hogy rengeteg valós képet néznek meg. Lyu kiemelte, a programok csak azt tudják, amit „kaptak” és nem tudják pontosan, hogy milyen részletekre kell figyelniük. Hozzátette, ez olyan problémákat eredményez a képeken, amelyek közelebbről megvizsgálva már nyilvánvalóvá válnak. Például a „deep fake” videókban szereplő emberek ritkán pislognak, mivel a mesterséges intelligenciát gyakran nyitott szemű emberek képeivel „képzik ki”.

„Az árulkodó jelek gyakran a szegélyeknél mutatkoznak” – mondta Paulo Ordoveza webfejlesztő és képellenőrzési szakértő, aki a @picpedant Twitter-fiókot vezeti, ahol hamis virális posztokat buktat le. Hozzátette, érdemes figyelni a hajszálakra, a szemüvegekre, a sapkákra, az ékszerekre, valamint a háttér furcsa vonásaira.

Emellett Lyu még azt javasolja, hogy a gyanús fotókon érdemes az emberek kezét és szemét is alaposabban megnézni.

„A jelenlegi mesterséges intelligencia programok nem jók abban, hogy élethű kezeket hozzanak létre – előfordulhat, hogy hat ujjuk van, vagy az ujjak mind egyforma hosszúak, esetleg furcsa pózban vannak”

– mondta, hozzátéve, hogy márciusban Ferenc pápáról kezdett el terjedni egy mesterséges intelligenciával készült fotó, amelyen a katolikus egyházfő egy fehér Balenciaga puffer kabátot viselt. Felhívta a szakértő a figyelmünket, hogy ha jobban megnézzük a pápa kezét, akkor látni lehet, hogy a kávéját furcsa módon tartja.

https://twitter.com/meratatu_/status/1639659882092679169

Miért fontosak a szemek? Az emberek nagyon érzékenyek az arc apró részleteire. A tekintetkövető eszközök segítségével pedig láthatjuk, hogy az emberek oda-vissza néznek egymás szemébe, ezzel információkat nyerve. David Matsumoto, a San Francisco-i Állami Egyetem pszichológiaprofesszora és a mikrokifejezések szakértője szerint többek között a szemek alapján határozzuk meg a barátot az ellenségtől, és így mérjük fel a velünk találkozók érzelmi állapotát is. Mint mondta, ezeket az értékeléseket gyorsan kell elvégeznünk, hogy eldönthessük, hogyan reagáljunk rájuk.

Kiemelte továbbá azt is, hogy az embereknek szinte mindig kör alakú pupillájuk van, de a mesterséges intelligencia gyakran furcsa alakú árnyékot produkál a szem közepén. A szemekről visszaverődő fénynek is ugyanott kell lennie minden szemen, amivel a jelenlegi mesterséges intelligencia még nehezen boldogul.

Fontos tudni azt is, hogy a fényeket és az árnyékokat a mesterséges intelligencia általában nehezen tudja reprodukálni. Különösen akkor, ha a képen ablak vagy tükröződő felület van, így előfordulhat az is, hogy ott van fény vagy árnyék, ahol valójában nem kellene lennie. Ez része annak a nagyobb problémának, amit a mesterséges intelligencia a fizika törvényeivel, például a gravitációval kapcsolatban tapasztal.

Sok mesterséges intelligenciával előállított kép természetellenesen sima részleteket mutat ott is, ahol valójában textúrának kellene lennie, és az egyenesnek tűnő dolgok enyhén görbék lehetnek. Kiemelték, hogy Ferenc pápa mesterséges intelligencia által generált képén a nyaklánca ívelt szélűnek tűnik és úgy látszik, mintha a gravitációt figyelmen kívül hagyva a mellkasa fölött lebegne a kereszt.

Ezek az eszközök segítenek nekünk

Hanry Farid, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem médiakérdésekkel foglalkozó professzora úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia által generált médiatermékeknek van egy hátulütője is, mégpedig az, hogy nagyon gyorsan változik a rendszer és nem lehet csak a látórendszerünkre hagyatkozni. Mint elmondta, ehelyett azt tanácsolja, hogy mindig gyanakodjunk és kérdőjelezzük meg a forrásokat, ha szükséges, akkor duplán ellenőrizzük a dolgok valóságtartalmát.

Az egyik könnyen használható eszköz, ami a segítségünkre lehet az a Google „fordított” képkeresője, ahova a felhasználók saját maguk tölthetnek egy-egy képet, és megnézhetik, hogy vannak-e párbeszédek az alkotás körül. Ez például egy olyan kép esetében működik, amelyet már széles körben elterjesztettek, mint például Ferenc pápáé. Azonban ismeretlen vagy egyedi alkotások esetében már nem biztos, hogy segíteni tud számunkra a Google eszköze.

Farid szerint a mesterséges intelligencia által készített képek alkotóinak kötelességük lenne gondoskodni arról, hogy tartalmaikon legyen valamilyen vízjel vagy ujjlenyomat, amely alapján a későbbiekben azonosítható, hogy azokat számítógépen generálták.

A pápáról készült képet eredetileg egy mesterséges intelligencia-alkotókból álló közösségben osztották meg, és nem állt szándékukban senkit sem megtéveszteni, azonban kiszivárgott a csoportból a fotó és gyorsan elterjedt az interneten, méghozzá anélkül, hogy az eredeti kontextus ismert lett volna.

„Világos, hogy mi fog történni, ha az emberek számára elérhetővé tesszük, hogy kifinomult hang-, videó- és képi termékeket készítsenek. Az emberek rossz dolgokra használhatják [a mesterséges intelligenciát]. A cégek pedig hiába mondják, hogy nem őket kell hibáztatni, mert ők csak a technológiát hozták létre” – mondta a szakember.

Jelenleg a mesterséges intelligencia által generált fotók azonosítására szolgáló ingyenes források nem túl megbízhatóak. Bár Lyu és csapata kifejlesztett egy ingyenes programot, ami a DeepFake-o-meter nevet kapta, de ez jelenleg nem elérhető a nyilvánosság számára.

Lyu kiemelte, szerinte a probléma egy része az, hogy a befektetők a támogatják a mesterséges intelligencia létrehozását, azonban az ellenintézkedéseket nem. „A mi oldalunk sokkal kevesebb figyelmet kap. És hamarosan kifogyunk az erőforrásokból” – mondta Lyu, aki hozzátette, hogy ők ezekkel a programokkal nem termelnek bevételt, egyszerűen csak azt próbálják megakadályozni, hogy az embereket félrevezessék.

Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fejlődik, Lyu szerint több ingyenes, webalapú mesterséges intelligencia-felismerő programra és más olyan eszközökre lesz szükségünk, amelyek képesek felfedni a szemmel nem látható jeleket, ugyanúgy, ahogyan egy röntgengép felfedi a test belső működését. A már létező programok jelenleg bizonyos fokú szakértelmet igényelnek, és használatuk nem olcsó.

Végül mondandóját Lyu azzal zárta, hogy ezen erőforrások nélkül ma már elkezdhetünk óvakodni a mesterséges intelligencia által generált képektől, mégpedig azzal, hogy résen vagyunk – előbb ellenőrizzük, mielőtt bármit elhinnénk, ami a szemünk elé kerül.

Nagyvilág

Így lehet felismerni a mesterséges intelligenciával készült fotókat

kapcsolódó cikkeink