A jelentés bemutatja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok gyors csökkentésével hogyan lehet elkerülni az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy minden országnak egy évtizeddel előbbre kell hoznia a zéró kibocsátással kapcsolatos tervét.

"Hamarosan megszűnik a lehetőség arra, hogy mindenki számára élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk" – áll a jelentésben a BBC szerint.

A kormányok korábban megállapodtak abban, hogy fellépnek annak elkerülése érdekében, hogy a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedjen, azonban már most 1,1 Celsius-fokos emelkedésnél járunk, és a szakértők szerint ez a 2030-as években valószínűleg átlépi az 1,5 fokot.

A brit kormány szerint a jelentés világossá teszi, hogy az országoknak "sokkal ambiciózusabb éghajlati kötelezettségvállalásokat kell tenniük" az ENSZ novemberi éghajlat-csúcstalálkozója előtt.

A csendes-óceáni kis szigetek azok az országok, amelyeket várhatóan a leginkább sújt az éghajlatváltozás. "Miközben embereinket kiszorítják otthonaikból, és az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások nem teljesülnek, a fosszilis tüzelőanyag-ipar élvezi a milliárdos nyereséget. Erre nincs mentség" - jelentette ki Dr. Fatumanava Pa'olelei Luteru, a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentésével minden érintett kormány egyetért. Új tanulmányuk célja, hogy egy kötetben gyűjtsön össze több, mérföldkőnek számító megállapítást az éghajlatváltozás okairól, hatásairól és megoldásairól, amelyeket 2018 óta feljegyeztek.

Ez a tanulmány felvázolja azokat a jelentős hatásokat, amelyeket az éghajlatváltozás már most is gyakorol a világra, és előrevetíti, mi történik, ha nem cselekszünk azonnal. 2100-ra az évszázadonként egyszer előforduló szélsőséges tengerparti áradások várhatóan legalább évente előfordulnak majd azoknak a helyeknek a felénél, ahol tengerszintméréseket készítenek a kutatók.

A szén-dioxid koncentrációja a légkörben kétmillió év óta most a legmagasabb, emellett a Föld most melegebb, mint bármikor az elmúlt 125 ezer évben – és valószínűleg még melegebb lesz a következő évtizedben.

"Ha megcélozzuk az 1,5 Celsius-fokot és végül elérjük az 1,6-ot, az még mindig sokkal jobb, mint azt mondani, hogy már túl késő, pusztulásra vagyunk ítélve, és ezért nem is próbálkozunk" - vélekedik Dr. Friederike Otto, az Imperial College és a jelentés fő írócsapatának tagja.

A jelentésben ugyan nem említik kifejezetten az olyan új projekteket, mint az olajmező kiaknázásával kapcsolatos Willow-projekt az Egyesült Államokban, vagy a Cumbria szénbánya az Egyesült Királyságban, a tudósoknak kevés kétségük van a hatásukat illetően. "Egyértelmű, hogy a már meglévő fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúránk meghaladja a tervezett szén-dioxid-kibocsátás mértékét" - mondta Dr. Oliver Geden, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének tagja, a jelentés egyik írója.

A dokumentum leszögezi, hogy az 1,5 fok feletti hőmérséklet-növekedés nem jelenti automatikusan a világvégét, mivel ha közbeavatkozunk, ez csak átmeneti lehet. A szerzők optimisták abban a tekintetben, hogy gyorsan, drámai változásokat lehet elérni, itt rámutatva a nap- és szélenergia árának jelentős csökkenésére.

Azzal is érvelnek, hogy a fogyasztók által az étrendben, az élelmiszer-pazarlásban és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre való átállásban végrehajtott változások számos ágazatban jelentős kibocsátáscsökkentést eredményezhetnek. De a jelentés azt is hangsúlyozza: ahhoz, hogy a lehető leghamarabb elérjük a zéró kibocsátást, szükség lesz az újfajta technológia széles körű alkalmazására.

"A fejlett országok vezetőinek el kell kötelezniük magukat amellett, hogy a lehető leghamarabb elérik a zéró kibocsátást 2040-ig, amely határidőt mindannyiuknak tiszteletben kell tartaniuk" - fogalmazott közleményében az ENSZ főtitkára.

Nagyvilág

Ha ez igaz, ütött az emberiség órája

kapcsolódó cikkeink