Jelentős bankcsődhullám rázza az amerikai és a világgazdaságot a napokban, miután néhány nap alatt összeomlott a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Silvergate. A sort az SVB kezdte és a becsődölt pénzintézetek közül ez a legnagyobb is, több mint 200 milliárd dolláros eszközállománnyal.

Az SVB ügyfelei elsősorban startup vállalkozások voltak, főként technológiai cégek, valamint prémium borászatok, illetve tehetős magánszemélyek a technológiai iparág világából – de a kriptoszektorban is volt kitettsége, csakúgy, mint a Silvergate és Signature Banknak, melyek a legnagyobb kriptopartner bankok közé tartoztak.

De mi is történt pontosan? Leegyszerűsítve, megrendült a bizalom a pénzintézet irányába, emiatt a betétesek tömegesen rohamozták meg azt, hogy kivonják a pénzüket. Az SVB esete egészen radikálisnak bizonyult: egy nap alatt a teljes betétállomány közel negyedét próbálták meg egyszerre kivenni, erre pedig egyetlen pénzintézet sem tud felkészülni, hiszen a betéteket a bankok befektetik. Ezekben a befektetésekben és hitelekben levő pénzállományokat nem lehet azonnal kivenni, így garantálható volt a krach.

Az okok

A bank csődjében szerepet játszott – az infláció elleni küzdelem miatt komolyan megemelt – alapkamat, aminek hatására óriási pénzek indultak meg a bankbetétekből az immár magasabb kamatot fizető állampapírokba és pénzpiaci alapokba.

Az összeomláshoz hozzájárultak továbbá a technológiai iparágban működő vállalatok nehézségei is.

A pénzintézet működését már a nála elhelyezett betétekből volt kénytelen biztosítani, aminek nyomán a pénzügyi hatóságok közbeléptek és felügyelet alá helyezték.

Az okok között lehet említeni, hogy az Egyesült Államok banki felügyeletét általában kissé lazábbnak tartják az európaihoz képest.

Ráadásul egyre több negatív hír terjedt a bankkal kapcsolatban. A bukást siettette, hogy Peter Thiel, az ismert techbefektető azt ajánlotta, hogy a kisebb techcégek vonják ki a pénzüket a bankból. A Goldman Sachs pedig új tőkebevonás előkészítéséről adott hírt, amely szintén megijesztette a bank tőkehelyzete miatt aggódó piaci szereplőket.

A legfontosabb kiváltó tényezők között szerepel a folyamatos dollárnyomtatás is. A rendelkezésre álló nagy mennyiségű olcsó pénzt a bankok befektették és nagy számban vettek rajta állampapírokat is. Az elszabaduló inflációt követő kamatemelési hullám azonban leárazta a korábbi állampapír portfóliókat, amely a bankoknak súlyos kockázatot, illetve – nem realizált – veszteséget okozott.

Biden közbelép

Az Egyesült Államok betétbiztosítási alapja normál esetben 250 ezer dollárig (kb. 90 millió forint) kártalanítja a betéteseket. A Silicon Valley Bank esetében a betétek több mint 90 százaléka meghaladta ezt a limitet, a streaming eszközöket forgalmazó Roku például 487 millió dollárt tartott az SVB-nél!

Az amerikai pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy minden betétes hozzájut a bajba került bankoknál őrzött pénzéhez, azok is, akikre nem vonatkozik a betétbiztosítás. A részvényesek, tulajdonosok és hitelezők egy része azonban várhatóan elveszíti a pénze egy részét – a pontos veszteségek még nem ismertek.

A pénzügyi hatóságok vezetőinek közös nyilatkozatából az is kiderül, hogy a bankok veszteségének ellensúlyozására 25 milliárd dolláros hitelvédelmi alapot képeznek, ahogy ezt a koronavírus-járvány idején is tették. A betétbiztosítási alapot azonban a bankoknak kell feltőkésíteni, a veszteség így nyilván be fog épülni a banki szolgáltatások árába, vagyis végső soron mégis az ügyfelek, tehát az adófizetők fogják megfizetni az árát. Ugyanakkor a kormányzat állítja, hogy a betétesek mentése nem fog adófizetői pénzbe kerülni.

Joe Biden az összeomlást követően úgy nyilatkozott, hogy az amerikai bankrendszer biztonságos. Az elnök, a piaci szereplőknek is üzenve kijelentette, hogy a bankokban elhelyezett betétek megvannak, azok felett a tulajdonosaik bármikor rendelkezhetnek. Úgy fogalmazott, hogy abban az esetben, ha egy bank bajba kerül, és az a szövetségi betétbiztosítás (Federal Deposit Insurance Corporation) felügyelete alá kerül, akkor az érintett pénzintézet vezetésének ott többet semmi keresnivalója nincs.

Az újabb bankválság ugyanakkor nem jött jól sem Joe Bidennek, sem a globális gazdasági és pénzügyi rendszernek. Az amerikai elnök a bonyolult háborús és szankciós helyzetben most kénytelen egy újabb válság elhárítására fókuszálni. Ez tovább erősítheti azon hangokat, hogy a pénzforrásokra és a támogatásra inkább a határokon belül, mintsem kívül van szükség.

De nincs könnyű helyzetben az amerikai jegybank sem: az infláció elleni harchoz további kamatemelésekre lenne szükség. Az emelkedő kamatok azonban újabb terhet rónak a bankszektorra és a gazdaságra.

Valószínűleg felélénkülnek a viták a dollár és az Egyesült Államok vezető szerepéről is: vajon megvan-e még a kellő erő a globális nagyhatalmi státuszhoz? Ebben a bonyolult nemzetközi környezetben csak egy erős USA-nak van jó esélye helytállni és világos vezető szerepet betölteni.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.

Nagyvilág

Csak egy kis (bank)pánik? Rég nem látott bankválság rázza meg az Egyesült Államokat

kapcsolódó cikkeink