A dokumentumok között olvasható Lee Harvey Oswald, Kennedy merénylőjének személyes aktája, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) birtokában lévő valamennyi iratot tartalmazza, a többi között megfigyelési és lehallgatási jegyzőkönyveket is.

Olvasható például a CIA-nak az 1963. októberi mexikói megfigyelési műveletéről készült jelentés, amelyben szerepel az Oswald és a mexikóvárosi szovjet nagykövetség között folytatott és a CIA által lehallgatott telefonbeszélgetés leirata, amelyben egy táviratról esik szó.

A több ezer dokumentumban újabb részletek olvashatóak az elnöki merénylet napjának eseményeiről, de megtalálható köztük egy 1964. szeptemberi CIA-jelentés is amerikai és szovjet diplomaták helsinki magánebédjéről, amelyen szintén szóba került a 10 hónappal korábbi elnökgyilkosság, és amelynek során a KGB egy ezredese Jack Rubyt a "reakciós erők eszközének" nevezte. Jack Ruby lőtte le Oswaldot az elnök ellen elkövetett merénylet után két nappal egy amerikai bíróságon.

A Joe Biden amerikai elnök rendelete alapján most kibocsátott dokumentumokkal együtt mára a merényletről szóló iratok 97 százaléka korlátozás nélkül hozzáférhető. A most hozzáférhetővé tett dokumentumok egy részét kitakarásokkal már korábban nyilvánosságra hozta a nemzeti levéltár. Tavaly mintegy 1500 iratot tettek szabadon olvashatóvá.

Az amerikai nemzeti levéltárban 1992-ben hozták létre a Kennedy-gyilkosság iratainak gyűjteményét (JFK Assassination Records Collection), amely összesen 5 millió oldal iratból áll, és amelyet az 1990-es évek második felétől fokozatosan hoztak nyilvánosságra. Az iratokról szóló jogszabály kimondja, hogy azokat fokozatosan elérhetővé kell tenni. Mostanra még mintegy 4400 iratot kezelnek titkosítva, ezek esetében a Fehér Ház eheti közleménye szerint a közérdeket felülírják a katonai védelemhez, hírszerzési műveletekhez és bűnüldözéshez fűződő érdekek.

A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy a most nyilvánosságra hozott iratok között nincs olyan, amely a JFK-merénylettel kapcsolatos két legelterjedtebb összeesküvéselméletet alátámasztaná. Az első szerint az elnököt nem Lee Harvey Oswald lőtte, a második szerint a gyilkosság hátterében az amerikai kormányzaton belüli összeesküvés áll.

John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én a Texas állambeli Dallas belvárosában lőtte le Lee Harvey Oswald, aki egy oktatási intézmény épületének 6. emeletéről nyitott tüzet az elnöki autókonvojra, illetve az elnököt szállító nyitott limuzinra.

Nagyvilág

Újabb részletek derültek ki a Kennedy-gyilkosságról

kapcsolódó cikkeink