A történelem egyik legfurcsább eseménye - amely annyira szokatlan volt, hogy eleinte mítoszként kezelték - 1914 karácsonyán történt. Éppen zajlott az I. világháború, egy brit katona pedig meglepő jelentést küldött a főhadiszállásra: német katonák - lehetőségeikhez mérten - karácsonyi hangulatot "varázsoltak" a lövészárkukban, és karácsonyi dalokat énekeltek, illetve boldog karácsonyt kívántak a briteknek.

A brit tisztek csendet parancsoltak embereiknek, de már késő volt. Egy német katona odakiáltott a briteknek a "senkiföldjén" keresztül, amely elválasztotta az ellenséges erőket, és azt mondta: "gyere ki hozzánk, angol katona!" A katonák kimásztak a lövészárkokból, és középen találkoztak. Bort és ajándéktárgyakat cseréltek, még focimeccset is rendeztek, amit a németek nyertek meg 3-2-re - idézi fel a CNN.

A legtöbb katona, aki kezet fogott azon a szentestén, meghalt, mielőtt a háború véget ért volna négy évvel később. De a túlélők levelei és a szemcsés fekete-fehér fényképek bizonyítják, hogy ez nem volt mítosz.

Jöhet újabb "mítosz"?

Most, több mint egy évszázaddal később kicsi az esélye annak, hogy az orosz és az ukrán katonák között hasonló jelenet játszódjon le karácsonykor. A karácsonyi fegyverszünet története azonban a háború sajátos jellemzőjének példája, amely figyelmeztetés az Ukrajnában tartózkodó orosz hadseregnek.

Jeff McCausland, az Öböl-háború harci veteránja, a pennsylvaniai Dickinson College nemzetközi biztonsági tanulmányok vendégprofesszora szerint világossá vált, hogy az orosz hadsereg gyengén képzett és ellátott, katonái pedig sok esetben már elvesztették harci akaratukat. "A félelem és a pánik fertőzőbb, mint a Covid" egy hadsereg számára – mondja McCausland.

McCausland és más történészek azt mondják, hogy a hadviselés története során legalább három oka van annak, hogy a hadseregek elveszítik a harci akaratot.

1. Elvesztik az ügyükbe vetett hitüket

McCausland szerint egy megtört hadsereg könnyen elveszti a harci akaratát. Elmondása szerint az 1990-1991-es öbölháború idején egy zászlóalj parancsnoka volt, és annyi iraki katonát látott megadni magát, hogy egysége már csak nehezen tudta elhelyezni a hadifoglyokat.

Afganisztánban volt egy újabb példa arra, hogy a hadsereg elvesztette a harci akaratát. Miközben 2021-ben az amerikai hadsereg kivonult az országból, az afgán nemzeti hadsereg összeomlott. Lehetővé tették, hogy a tálibok gyorsan átvegyék az irányítást, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok éveket és dollármilliárdokat fektetett be képzésükbe. Ez volt Biden elnök kormányának mélypontja.

McCausland szerint ennek oka, hogy a tálibok hittek ügyükben, amiért harcoltak, az afgán katonákat viszont a pénz motiválta.

2. Elveszítik a hitüket a vezetőikben

Minden háborúnak megvannak a maga meghatározó képei. A Vlagyimir Putyinról készült legújabb fotókon jellemzően öltönyben látható, egyedül egy abszurd módon hosszú tárgyalóasztal végén, egy nagy, steril szobában, a másik végén pedig egy tábornok vagy kormánytisztviselő. "Paranoiás és elszigetelt diktátor akcióban" - üzeni a kép.

Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij eltökélten áll ki tanácsadói körével éjjel Kijevben, miután megfogadta, hogy nem hagyja el a várost, noha ő és családja veszélyben vannak. McCausland, aki a CBS rádió és televízió nemzetbiztonsági tanácsadója is, azt mondja, hogy a képek vezetési leckét kínálnak.

"Csak nézze meg mindkét fotót abból a szempontból, hogy kinek szeretne dolgozni. Nagyon könnyű dönteni" – mondja McCausland. A katonák nem várják el a tábornokoktól vagy más vezetőktől, hogy velük együtt ácsorogjanak a frontvonalban. De tudni akarják, hogy a vezetőik törődnek-e velük, és tisztelik-e az áldozatukat.

3. Elvesztik országuk támogatását

Egyszerűen fogalmazva: egy hadsereg kiléphet a háborúból, ha országa túlságosan korrupt vagy megosztott lesz ahhoz, hogy támogassa őket.

Klasszikus példa erre a dél-vietnami hadsereg összeomlása 1975 tavaszán. Az amerikai hadsereg Dél-Vietnam "nagy testvére" és jótevője volt egy évtizeden át, miközben mindkét ország a Viet Cong és az észak-vietnami hadsereg ellen harcolt. A dél-vietnami kormány azonban híresen korrupt volt. Vezetői és cimboráik katonai segélyeket sikkasztottak el, hogy gazdagodjanak, és soha nem építettek ki népi támogatást a lakosság körében, akiket állítólag szolgáltak.

Miután az amerikai hadsereg 1973-ban kivonta a harcoló csapatokat, az észak-vietnami hadsereg két évvel később megkezdte utolsó offenzíváját Saigon ellen. A dél-vietnami hadsereg megtagadta a harcot – mondja Derek Frisby, a Middle Tennessee Állami Egyetem történésze.

A háborúkat nem csak katonák vívják. Egy ország, annak népe és intézményei is harcolnak. Ezeket Michael Butler történész társadalmi törekvéseknek nevezi. Ha egy kormány korrupt, és nem bíznak benne az emberek, akkor a hadsereg elveszítheti a harci kedvet, mondja Butler. Úgy tűnik, hogy ez történik Oroszországban is. Állampolgárai megtapasztalták a Szovjetunió traumatikus felbomlását, a burjánzó korrupciót, a politikai apátiát, valamint a független média és az eltérő hangok szétzúzását – mondja.

Ez átterjedhet a hadseregre is – mondja a történész, hozzátéve, hogy erre utalnak a sorkatonaság elől menekülő férfiak tömegei is. "Ez elég meggyőző bizonyíték arra, hogy a szenvedély nincs igazán hatékonyan bezárva ebbe a háborúba" – mondja Butler.

"Az ukránokat azonban a katonák talán legerősebb ereje motiválja: hazájuk, családjuk és otthonuk védelme" – mondja McCausland.

Nagyvilág

Három ok, amiért a katonák elveszthetik harci kedvüket - mire számíthat Putyin?

kapcsolódó cikkeink