Dmitrij Medvegyev 1987-ben szerzett diplomát a Leningrádi Állami Egyetem Jogi Tanszékén, ahol Anatolij Szobcsak, az 1980-as és 1990-es évek meghatározó demokrata politikusa is tanította. 1988-ban Medvegyev csatlakozott Szobcsak csapatához, és sikerrel vezette le kampányát.

Három évvel később, novemberben Medvegyev a szentpétervári székhelyű faipari vállalat, az Ilim Pulp Enterprise (ILP) jogi igazgatója lett. Segített a vállalatnak a stratégia kidolgozásában, mivel a cég jelentős terjeszkedésbe kezdett, majd Medvegyev megszerezte a vállalat részvényeinek 20 százalékát. A következő hét évben az Ilim Pulp Enterprise mintegy 500 millió dolláros éves bevétellel Oroszország legnagyobb faipari vállalatává vált. Medvegyev 1999-ben eladta az ILP-ben lévő részvényeit, és ekkor foglalta el első állását Oroszország központi kormányánál.

Ugyanazon év augusztus 16-án lett Putyin Oroszország miniszterelnöke. December 31-én Medvegyevet kinevezték az elnöki stáb helyettes vezetőjévé, így ő lett a Putyin elnökhöz legközelebb álló politikusok egyike.

A következő évi elnökválasztás alatt már Putyin kampánymenedzsereként működött. Az orosz elnök Medvegyevet Alekszej Millerrel együtt kinevezte a Gazprom gázipari vállalat igazgatótanácsának elnökévé, ahol véget vetett a korábbi korrupt menedzsment nagymértékű adóelkerülésének és a cég vagyonfosztásának. Medvegyev hivatali idejében a Gazprom adósságait átstrukturálták, és a cég piaci kapitalizációja 8 év alatt 7,8 milliárd dollárról 300 milliárdra nőtt. Szintén ő vezette Oroszország tárgyalásait Ukrajnával és Fehéroroszországgal a gázárviták során.

Medvegyev 2003 októberében váltotta Alekszandr Volosint az elnök kabinetfőnöki posztján. Két évvel később távozott a kormány elnöki adminisztrációjából, mivel Putyin kinevezte Oroszország első miniszterelnök-helyettesévé. Medvegyev különösen a közegészségügy, az oktatás, a lakhatás és a mezőgazdaság javítására összpontosító nemzeti kiemelt projektek végrehajtásáért volt felelős.

Választások

Sok megfigyelő meglepődött, amikor 2007. december 10-én az elnök Medvegyevet választotta utódjának. Nyugati megfigyelők széles körben úgy vélték, Medvegyev túl liberális és nyugatbarát volt ehhez. Putyin így indokolta támogatását: „Bízom benne, hogy jó elnök és hatékony menedzser lesz. De egyebek mellett ott van ez a személyes kémia: egyszerűen megbízom benne.”

Medvegyevet 2008. március 2-án meg is választották Oroszország elnökévé. Szavazatainak háromnegyede Putyin választóitól érkezett. Felmérések szerint, ha Putyin és Medvegyev is indult volna az elnökválasztáson, ugyanazon a választáson Medvegyev a szavazatok mindössze 9 százalékát kapta volna.

A választás tisztességességét nemzetközi megfigyelők vitatták. Az állítólagos hamisítási tényező korrekciója után azonban továbbra is Medvegyev lett a győztes, bár a szavazatok 70 százaléka helyett csupán 63 százalékkal.

Putyinnal való kapcsolata

A főáramú média valahogy úgy írta le a két férfi kapcsolatát, mint amiben Putyin Batman és Medvegyev Robin.

Bár az orosz alkotmány egyértelműen az állam nagyobb hatalmát az elnökhöz osztja, többekben felmerült a kérdés, hogy az úgynevezett „tandemokrácia” ideje alatt Medvegyev vagy Vlagyimir Putyin miniszterelnök birtokolta-e a legtöbb hatalmat.

A 2014-es ukrán forradalom nyomán Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Március 31-én Medvegyev a Krímbe látogatott, és bejelentette a Krími Ügyek Szövetségi Minisztériumának megalakulását.

Május 7-én Putyin újabb ciklusra jelölte miniszterelnöknek.

Lemond(at)ás

Medvegyev és a teljes kabinete bejelentette távozását 2020. január 15-én, miután Putyin elnöki beszédet mondott a szövetségi közgyűlés előtt. Saját bevallása szerint azért mondott le, hogy Putyin végrehajthassa azokat a jelentős alkotmányos változtatásokat, amelyeket javasolt az elnökségről való hatalomátvétellel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányos változások „számottevően megváltoztatják Oroszország hatalmi egyensúlyát”. Putyin elfogadta a lemondását. Bukásához számos elemző szerint az őt érő korrupciós vádak vezethettek. 2016 szeptemberében Alekszej Navalnij ellenzéki vezető közzétett egy jelentést Medvegyev állítólagos dácsájáról – egy 80 hektáros birtokról, rengeteg házzal. 2017 márciusában Navalnij és a Korrupcióellenes Alapítvány újabb mélyreható vizsgálat eredményét közölte a Medvegyev és családja által használt ingatlanokról és lakóhelyeikről.

2022 februárjában, miután Oroszországot Ukrajna inváziója miatt felfüggesztették az Európa Tanácsból, majd bejelentette, hogy ki kíván lépni a szervezetből, Medvegyev kijelentette, hogy bár az Oroszország felfüggesztéséről szóló döntés „tisztességtelen”, „egyben jó lehetőség” a halálbüntetés visszaállítására Oroszországban. Hozzátette, nincs szükség diplomáciai kapcsolatokra a Nyugattal, és a szankciók jó okot adnak arra, hogy kilépjenek a nukleáris stabilitásról és az esetlegesen „Új START”-ról szóló párbeszédből.

A volt orosz elnök rendszeresen tesz ki nagyon erős hangnemű üzeneteket különféle közösségi oldalakon, többek szerint így igyekezve visszakerülni Putyin kegyeibe.

Nemrég olyan térképet tett közzé, mely az orosz–ukrán konfliktus utáni állapotot mutatja be egy feldarabolt Ukrajnával, melynek csupán a Kijev-térség maradna a része, a többi területet környező országok birtokolnák, pl. Kárpátalját Magyarország. A megosztást követő közfelháborodásra azzal reagált, hogy a térképet nyugati elemzők készítették, és nem egyeztettek vele annak megosztásáról. Egy Telegram-posztjában bohócnak nevezte és Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Egy másik bejegyzésében pedig kijelentette, Kazahsztánt és Grúziát is Oroszországhoz kellene csatolni, majd törölte a posztot.

„Gyakran megkérdezik tőlem, hogy a Telegram-bejegyzéseim miért olyan kemények – írta nemrég Medvegyev. – Nos, azt válaszolom: utálom őket. Ők fattyúk és degeneráltak. Azt akarják, hogy mi, Oroszország meghaljunk. És amíg élek, mindent megteszek, hogy eltűnjenek.” Nem pontosította, hogy a szóban forgó „ők” ukránokra, nyugati politikusokra vagy mindkettőre vonatkozik.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

Nagyvilág

Kegyvesztett lett Putyin egyik kulcsembere?

kapcsolódó cikkeink