Száz nappal ezelőtt légvédelmi szirénák hangjára ébredt Ukrajna lakossága. Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, légvédelmi, szárazföldi és rakétatámadásokat indított ellene gyakorlatilag az ország teljes területén. A biztonságpolitikai szakértő szerint kemény harcok folytak, de az oroszok nem érték el eredeti céljukat.

"Fő céljuk az ukrán vezetésnek az átállítása, leváltása, és egy oroszbarát vezetés elérése Kijevben, ez egyértelműen nem jött össze. Nem sikerült annyira meggyengíteni az ukrán haderőt, de ha nem kaptak volna nyugati támogatást, akkor a papírforma győzött volna" - magyarázta híradónknak Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő.

Nem így lett. A kijevi fiaskó után az oroszok három nagy célt tűztek ki:

1. A Donbaszi térség teljes területének elfoglalását - ez a szakértők szerint egy hónap belül megtörténhet.

2. Szárazföldi folyosó kiépítését és összekapcsolását a Krímmel - ami Mariupol elfoglalásával gyakorlatilag megvalósult.

3. Odessza és az úgynevezett transznisztriai, azaz Dniszteren túli területek integrálása - ami azonban nem sikerült.

Az ukrán elnök szerint az oroszok Ukrajna 20 százalékát foglalták el, ami nagyobb, mint Belgium, Luxemburg és Hollandia területe együttvéve. Az ukránok mindez idő alatt becslések szerint 21-25 ezer, az oroszok 28-30 ezer katonát vesztettek. Resperger István szerint a tendencia tovább folytatódik, őszig biztosan.

"Az a kérdés, hogyha a Donyecki, Luhanszki területeken sikereket érnek el, akkor megnyugsznak-e ezzel és tárgyalóasztalhoz ülnek, vagy hadműveleti szünet lesz és később Odessza irányába folytatják a műveleteket" - fejtegette a katonai szakértő.

Tovább folynak a találgatások Putyin egészségi állapotáról

Nagy kérdés az is, hogy vajon igazak-e, az orosz elnök betegségével kapcsolatos hírek. Az amerikai hírszerzési iratok szerint Putyin rákkal küzd, két-három éve lehet hátra. Csiki Varga Tamás azonban azt mondja: orosz megerősítés hiányában ez csak spekuláció, de szerinte betegsége akár még illeszkedhetne is az orosz elnök gyors háborús tervébe.

"Nagyon erős a háborúban a "putyini" személyes motiváció. Tehát ha az ő egészségügyi állapota egy hatalomváltáshoz vezetne, az befolyásolhatná a háború menetét, de rövidtávú katonai műveletek esetében, hogyha csak nem hal meg nagyon rövid időn belül, nem gondolom, hogy töréspontot jelenthetne" - fogalmazott az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Repsperger István és Kiss-Benedek József szerint viszont bármi történne Putyinnal, a műveletek tovább folytatódnának, mert ez nem az orosz elnök egyéni háborúja, hanem az orosz elit gazdasági és politikai célja.

Nagyvilág

Tovább folynak a találgatások Putyin egészségi állapotáról

kapcsolódó cikkeink