A szakértő az ATV Start című műsorában arról beszélt: az ENSZ alapokmányának 51-es cikkelye szerint létezik az önvédelem fogalma, az orosz fél erre hivatkozik. Ez az erőalkalmazásra egy általános felhatalmazást ad, és általában jogszerű intézkedéseket foglal magában, a népirtás viszont soha nem lehet jogszerű.

Lattmann Tamás szerint az ügy összetett: Ukrajna a népirtás elleni egyezmény megsértése miatt indított eljárást a Nemzetközi Bíróságon Oroszország ellen, de akkor még nem azt állította, hogy Oroszország népirtást követne el, hanem ott találta meg a peres okot, hogy az oroszok szerint ők követtek el népirtást, ezért avatkoznak be, és ezért hivatkoztak az önvédelem jogára.

Ezt próbálta meg Ukrajna semmissé tenni azzal, hogy kimondta: Oroszország hamis módon hivatkozik népirtásra. Azóta viszont a konfliktusban olyan cselekményeket látunk - például a bucsai mészárlást, ahol rengeteg civil vesztette életét -, amik megalapozottan kezdik felvetni, hogy esetleg az oroszok követtek el ilyen bűncselekményt - fejtette ki a nemzetközi jogász.

Bucsai mészárlás

Az ítélet

Szerinte önmagában videófelvételek és tudósítások nem elegendőek, hogy ezt bizonyítsák. Itt az állam felelősségét lehet vizsgálni, de ha konkrét bűncselekményi felelősséget akarunk, ott kell egy vádlott, és bizonyítani kell a felelősségét - tette hozzá.

Felidézte, hogy a 90-es évek Jugoszláviájában történt először, hogy az akkori Hágai Nemzetközi Törvényszék megállapította népirtás elkövetését a srebrenicai mészárlással kapcsolatban.

A törvényszéki orvostani képességek már viszonylag kialakultnak tekinthetők, emellett nem kormányzati szervezetek, szakértők véleményei, illetve tanúvallomások egészítik ki a híradásokat, ezek szükségesek ahhoz, hogy a felelősség tekintetében megalapozottan lehessen állást foglalni - mondta Lattmann Tamás. Minden eddigi esetben úgy alakult, hogy a konfliktus már elült, de az elindított jogi eljárás még folyt, ugyanakkor az eljárás befejezése akár egy alku része is lehet - tette hozzá.

Sírok Bucsán

Végrehajtás

A nemzetközi jogász hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Bíróság előtti eljárás államok közötti felelősséget vizsgál. Jelenleg azonban nincs olyan nemzetközi központi kényszerítő erő, ami kivonulna és végrehajtaná az ítéletet. Ilyenkor a Biztonsági Tanács kezében lehet a kikényszerítés eszköze, de ez Oroszország ellen nem sokat ér, mert az oroszoknak vétójoguk van. Úgy fogalmazott: a nemzetközi jog mozgatórugója, hogy mindenkinek érdeke a rendszer működőképessége, ez lehet az egyik indok, hogy a kiszabott ítéleteket végre is hajtsák.

Lattmann Tamás megjegyezte: ritka, hogy a BT egy állandó hatalma kerüljön ilyen pozícióba. Az Egyesült Államok volt már pervesztes pozícióban - közel sem ilyen súlyú ügyekben -, és sajnos az ő magatartásuk sem volt példaszerű, vagyis nincs ok feltételezni, hogy Oroszország példát akar mutatni - mondta.

Nagyvilág

Népirtás: elítélheti-e Oroszországot a Nemzetközi Bíróság?

kapcsolódó cikkeink