Az elmúlt hetekben Kína legnépszerűbb közösségi médiaplatformjain megjelenő bejegyzések közül rengeteget lefordítottak és megosztottak a Twitteren, így azok a nyugati közönség számára is érthető olvasmányt jelentenek, akik általában nem érik el ezeket az oldalakat.

A bejegyzések között szerepel egy prominens katonai blog, amely hamisan azt állítja, hogy egy kramatorszki pályaudvar elleni orosz támadást ténylegesen Ukrajna követte el, emellett egy jól ismert médiakommentátor, aki elutasítja a bucsai atrocitásokat, valamint egy több százezer követővel rendelkező vlogger nőgyűlölő kifejezést használ Ukrajnával kapcsolatban.

Áldozatok Bucsában

A bejegyzések névtelen Twitter-felhasználók jóvoltából jelennek meg, akik azt állítják: céljuk az, hogy a nyugati közönségnek a maga valójában megmutassák Kína erősen cenzúrázott platformjain az oroszbarát vagy nacionalista tartalmakat.

A CNN által megkérdezett adminisztrátor szerint a bejegyzések gyakran a "The Great Translation Movement" hashtag alatt találhatóak meg, vagy egy decentralizált, névtelen csapat által vezetett, azonos nevű fiókon osztják meg őket, amely az Ukrajnáról és más nagy érdeklődést kiváltó témákról szóló népszerű bejegyzések összegyűjtését és fordítását végzi. A fiók március eleji indulása óta már rengeteg támogatóra és ellenségre tett szert – 116 000 követője van (és ez a szám folyamatosan növekszik), emellett számos kritika érte a kínai állami médiától.

A mozgalom Kína állítólagos képmutatására válaszul jött létre, amikor is semlegesnek tüntette fel magát Ukrajnával szemben, mindeközben az állam és a közösségi média oroszbarát narratívákat terjesztett.

„Szeretnénk, ha a külvilág legalább tudná, mi folyik odabent, mert nem gondoljuk, hogy belülről bármiféle változás történhet” – mondta a biztonsági okokból névtelenségét kérő adminisztrátor.

Rosszhiszeműek?

Kína állami médiája kifogásolta az általa „cseresznyeként válogatottnak” minősített tartalmat. A People's Daily tengerentúli kirendeltsége – a kínai kormányzó kommunista párt szócsöve – azt állította, hogy a mozgalom mögött álló fordítók vétkesek abban, hogy egyes netezők „szélsőséges megjegyzéseit” az „egész országnak” tulajdonították.

A nacionalista Global Times újság azzal vádolta a csoportot, hogy "kínaiul beszélő rosszhiszemű szereplők", és egyik véleményírója azt állította, hogy a csoportban "külföldi ellenséges erők" vannak, amelyek "pszichológiai háborút folytatnak Kína ellen".

Kínán kívül a médiaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a bejegyzések nem mutatnak holisztikus képet a kínai közvéleményről, bár még mindig értékesek lehetnek a kínai médiaszféra ezen elemeinek napvilágra hozatalában.

A kritikusok szerint a csoport tweetjei saját elfogultságukról tanúskodnak – például azokban a bejegyzésekben, amelyek Kínát a náci Németországgal hasonlítják össze. A kínai közösségi médiában elterjedt bejegyzéseket a rendkívül cenzúrázott környezet fényében kell szemlélni, ahol a nacionalista hangok virágoznak, a liberálisok vélemények pedig nagyrészt kivonultak vagy cenzúrázottak, mondják szakértők.

Kettős üzenetküldés

Kína gyakran két különböző narratívát próbált bemutatni – egyet a hazai, a másikat pedig a tengerentúli közönség számára. Ezt a nyelvi akadály és egy olyan online ökoszisztéma teszi lehetővé, amely tiltja az olyan alkalmazásokat, mint a Facebook, a Twitter és az Instagram. A "The Great Translation Movement" mindkét korlátot lebontja.

„Még a közösségi média korszaka előtt is, Kína belső kommunikációja az állami médián keresztül olyan volt, ami nem értékelte, ha elemzik és lefordítják a világ számára”

– mondta David Bandurski, a China Media Project nevű kutatási program igazgatója, amelyet a Hongkongi Egyetem Újságírás- és Médiatudományi Központjával közösen végzett.

„A hatóságoknak minden bizonnyal érdekük fűződik az általuk preferált narratíva online népszerűsítéséhez, és megvannak a technikai és politikai eszközeik, hogy kéretlenül irányítsák a közvéleményt” – magyarázta Florian Schneider, a hollandiai Leiden Asia Center igazgatója. „Nem szabad alábecsülnünk a közösségi média algoritmusainak erejét sem: ahogy az oroszbarát kijelentések általánossá válnak, egyre több lájkot és megosztást kapnak, ami láthatóbbá teszi őket” – tette hozzá.

Elnyomott hangok

A helyzet bonyolult: Pekingnek is van oka óvakodni az ultra nacionalista hangoktól, amelyeket a platformok néha cenzúráznak. És bár az elmúlt években a nacionalista retorika egyre dominánsabbá vált az interneten, nem biztos, hogy többségben vannak.

Hszi Csin-ping, kínai elnök

Maria Repnikova, a Georgiai Állami Egyetem Globális Információs Tanulmányok Központjának igazgatója azt mondta, amikor Ukrajnáról van szó, „alternatív hangok szóltak a háborúról, de ezek nem annyira dominánsak, nem olyan hangosak vagy láthatóak”. Posztjaikat vagy cenzúrázzák, vagy nehezen észlelhetők, mivel a közösségi média felhasználói kóddal és utalásokkal fejezhetik ki eltérő nézeteiket.

Felmerül a kérdés, hogy vajon másként alakulnának-e a dolgok, ha nem korlátoznák Kínában a bombázott ukrajnai városok vagy a bucsai atrocitások képeit. A Great Translation Movement adminisztrátora erre azt mondta, reméli, hogy a mozgalom segíthet Pekingnek abban, hogy tompítsa a retorikát ezeken a platformokon, hogy több véleménynek legyen helye.

Nagyvilág

Oroszbarát hangulat fedezhető fel Kínában az online térben a Twitter-felhasználók szerint

kapcsolódó cikkeink