Oroszország szerdán közölte, hogy több mint 1000 ukrán tengerészgyalogos megadta magát az Azovstal ipari negyedben megbúvó utolsó védők közül, bár Ukrajna ezt nem erősítette meg.

Stratégiai helyszín

A háború előtt 400 ezres Mariupol az Azovi-tenger partjának legnagyobb ukrán városa, valamint Kelet-Ukrajna iparát és mezőgazdaságát kiszolgáló fő kikötő. A háború előestéjén ez volt a legnagyobb, ukrán kézen maradt város a Donbász néven ismert területen, amelyet Moszkva az oroszbarát szakadároknak követelt Ukrajnától. Elfoglalásával Oroszország teljes ellenőrzést szerezne az Azovi-tenger felett, valamint egy biztonságos szárazföldi hidat, amely összekötné Oroszország szárazföldi részét és a keleti oroszbarát szeparatista területet a Moszkva 2014-ben elfoglalt és annektált Krím-félszigettel. Egyesítené az orosz erőket az invázió két fő tengelyén, és felszabadítaná őket, hogy csatlakozzanak egy új offenzívához a fő ukrán haderő ellen keleten – magyarázza a Reuters.

A Mariupolt védő ukrán erők közül kiemelkedő a szélsőjobboldali Azov-ezred, amely az ukrán nemzeti gárdához tartozik. Oroszország ennek a csoportnak a megsemmisítését nevezte meg a támadás kezdetekor egyik fő háborús céljaként.

Humanitárius katasztrófa

Mariupol ostroma a konfliktus eddigi legnagyobb humanitárius katasztrófája, amelyet Kijev háborús bűnnek minősít. Ukrán tisztviselők szerint legalább 20 ezer civilt öltek meg ott az orosz katonák, akik a korábbi szíriai és csecsenföldi hadjáratokban használt tömegpusztító taktikát alkalmazták.

Az olyan nemzetközi szervezetek, mint a Vöröskereszt és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), úgy vélik, hogy ezrek haltak meg, de a szenvedés mértékét egyelőre nem lehet felmérni, mert a várost elszigetelték.

Ukrán tisztviselők szerint a lakosság mintegy harmada megszökött az ostrom előtt, hasonló számban az ostrom alatt menekültek ki, miközben körülbelül 160 ezren rekedtek bent. Utóbbiak hetekig pincékben kerestek menedéket, ahol nem volt áram vagy fűtés, és nem fértek hozzá a külső élelmiszer-, víz- vagy gyógyszerszállítmányokhoz.

A segélyszállítmányok behozatalára és a civilek evakuálására irányuló kísérletek kudarcot vallottak, Ukrajna Oroszországot okolta a szállítmányok kifosztásáért. Moszkva szerint Ukrajna a hibás, amiért úgymond nem tartotta be a tűzszünetet.

A holttesteket tömegsírokba vagy kerti ideiglenes sírokba temették el. Ukrajna azt állítja, hogy Oroszország mobil krematóriumi teherautókat hozott a holttestek elégetésére és a gyilkosságok bizonyítékainak megsemmisítésére.

A nemzetközi felháborodást kiváltó jelentős incidensek között szerepelt egy szülészeti kórház március 9-i felrobbantása, egy héttel később a város fő drámaszínháza semmisült meg. Ukrajna azt állítja, hogy több száz ember rekedt utóbbi épület pincéjében, és nem tudta megállapítani, hányan haltak meg.

Oroszország tagadja, hogy a civileket célozták volna Mariupolban, bizonyíték bemutatása nélkül közölték, hogy az olyan incidenseket, mint például a színházi robbantás és a szülészeti kórházi támadás, megrendezték. Kijev és nyugati szövetségesei ezt rágalomnak tartják.

Ukrajna szerint Oroszország mariupoli lakosok ezreit deportálta erőszakkal Oroszországba, köztük néhány kísérő nélküli gyermeket, akiket úgy vélik, elraboltak. Moszkva ezt tagadja, és azt állítja, hogy befogadott menekülteket.

Mi következik?

A nyugati országok úgy vélik, hogy Oroszország eredeti háborús célja a kijevi kormány gyors megbuktatása volt, azonban Moszkvának fel adnia ezt a célt, miután Zelenszkij elnök és a kormány nem menekült külföldre. Oroszország április elején kivonult Észak-Ukrajnából, és kijelentette, hogy most a keleti szeparatisták által igényelt területekre összpontosít.

Az elmúlt napokban új orosz hadoszlop vonult be Kelet-Ukrajnába, Izjum városa közelében, a Donbásztól északra. Mariupol eleste felszabadíthatja az orosz csapatokat a Donbász déli részén, hogy két irányból támadást intézzenek az ukrán erők ellen.

Nagyvilág

Mariupol elfoglalása Oroszország első nagy győzelmét jelentheti Ukrajnában

kapcsolódó cikkeink