Kína tartózkodott, de az ENSZ országok jelentős többsége a háború beszüntetésére szólította fel Oroszországot - élő tudósítás

A mostani NATO-csúcs nyomán az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország, Horvátország és Montenegró döntött úgy, hogy csatlakoznak a magyar vezetésű harccsoporthoz.
A miniszter kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren.
Benkő Tibor kiemelte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban. 
A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.
Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban - tette hozzá. (MTI)

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén, 413 szavazattal, 120 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Ukrajna orosz megtámadása után az Uniónak sürgősen tervvel kell előállnia az EU élelmiszer-termelési stratégiájának újra gondolásáról. 
Arra figyelmeztettek, hogy az Oroszország által indított háború súlyos hatással lesz Ukrajna élelmezésbiztonságára, ezért jelentős mennyiségű humanitárius élelmiszersegélyt várnak az Uniótól és a nemzetközi közösségtől. Az EU-nak emellett az elzárt fekete-tengeri kikötők kiváltására Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene nyitnia - vélekedtek. Az ukrán gazdálkodókat pedig el kell látni az Ukrajnában most nehezen elérhető vetőmagokkal, üzemanyaggal és műtrágyákkal - tették hozzá. (MTI)
  

Ukrajna és Oroszország kicserélt tíz-tíz foglyul ejtett katonát - jelentette be csütörtökön a Facebookon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ukrán szóhasználatban "ideiglenesen megszállt területeknek" nevezett vidékek reintegrációjáért felelős tárca vezetője.

Hozzátette, hogy a fogolycserét az ukrán fél Volodimir Zelenszkij elnök utasítása alapján hajtották végre. Verescsuk elmondta, hogy ezenfelül visszaadtak Oroszországnak 11 kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét, akiket a Kígyó-szigeten foglyul ejtett ukrán határőrök kiszabadítására tett kísérlet közben fogtak el. 
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét cserélték ki kilenc orosz sorkatonára, március 1-jén pedig az északkeleti Szumi városban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva állítása szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar azt állítja, hogy mintegy ezer orosz foglyot tart számon.  (MTI)

Az ukrajnai háború támogatásának vádjával etikai vizsgálatot indított a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) az orosz szövetség, valamint az IIHF korábbi elnöke, Rene Fasel ellen.

Az IIHF egy független bizottságra bízza, hogy megállapítsa: az orosz szövetség, illetve Fasel - aki az IIHF tiszteletbeli elnöke maradt tavalyi távozását követően - vétett-e a nemzetközi szövetség etikai szabályzata ellen.
A négy hete kirobbant ukrajnai háború miatt az IIHF felfüggesztette az orosz és a fehérorosz szövetség nemzetközi szerepvállalását, ezen kívül megfosztotta Oroszországot, hogy nemzetközi hokis eseményeknek adjon otthont.
A vádak szerint az orosz szövetség elrendelte az orosz bázisú profiliga (KHL) rájátszásában, hogy a klubok az ukrajnai háborút támogató transzparenseket függesszenek ki a csarnokokban. Ezen felül az IIHF-elnöki távozása óta a KHL egyik szaktanácsadójaként dolgozó és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó viszonyt ápoló Fasel egyik nyilatkozatát is vizsgálják. (MTI)

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában - jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ.
Kijelentette: a NATO még sosem volt olyan egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében. Közölte: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat.
Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak. (MTI)

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát - jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve. (MTI)

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.

 Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul. (MTI)

A közösségi médiában természetesen megindult a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a „valódi” oka Sojgu „eltűnésének.” A Newsweek például azt írta – szúrta ki a Portfolio, hogy az egyik, legszélesebb körben keringő, nem hivatalos pletyka szerint a védelmi miniszter szívproblémákkal küzd és kezelésre szorul.

A március 18-ai, Kreml által publikált információk szerint Sojgu az Ukrajna elleni „különleges katonai műveleteket” vezeti és azért nem szerepel sehol, mert minden idejét a háborús cselekmények koordinálása foglalja le.

Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta az indítványt,amely szerint felszólítják Oroszországot az Ukrajna elleni háború azonnali befejezésére és arra, hogy biztosítson több lehetőséget a humanitárius segélyekhez és polgári védelemhez való hozzáférésre -írja a 24.hu. 

Az Ukrajna és szövetségesei által kidolgozott határozatra 140 igen, öt ellenszavazat érkezett – Oroszország, Szíria, Észak-Korea, Eritrea és Fehéroroszország –, míg 38 ország (például Kína) tartózkodott.

https://twitter.com/abierkhatib/status/1507031733786587156

Kész segíteni a Mariupolban és a háborús övezet más városaiban rekedt civileknek a  Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) ha az orosz és az ukrán fegyveres erők tűzszüneti megállapodásra jutnak - jelentette ki Peter Maurer, az ICRC elnöke csütörtökön a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös ajtótájékoztatón.

"Mindig is azt mondtuk, hogy lehetetlen a Mariupolba vagy bárhol máshová történő bejutásról vagy evakuálásról beszélni, amíg nincs kidolgozott és jóváhagyott szilárd megállapodás a két fél katonái között. Ha ilyen megegyezési mechanizmusok léteznek és megjelennek, akkor mi, mint humanitárius szervezet, készen állunk dolgozni és mindent megteszünk, hogy eljussunk a legnehezebben elérhető területekre és segítsünk a civileknek" - mondta.