A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének egyetemi tanár, Resperger István ezredes szerint három hét elteltével „jól állnak” az orosz csapatok Ukrajnában. Délen érték el a legnagyobb sikereket, ahol atomerőműveket foglaltak el, és folyamatos ostrom alatt tartják Mariupolt – magyarázta az ATV Start című műsorában.

A szakértő úgy fogalmazott:

ez a felőrlés időszaka. Most dől el, hogy logisztikailag melyik ország fogja tovább bírni.

A Kelet-Ukrajnában harcoló ukrán csapatok ugyanis 30 napra elegendő készlettel rendelkeznek, ha pedig gyűrűbe kerülnek, és az oroszok ellehetetlenítik a nagy távolságok miatt egyébként is nehézkes utánpótlásküldést, akkor kifogynak a lőszerekből és nem fognak tudni tovább harcolni.

De az oroszok is nehéz helyzetben vannak, ugyanis a Krím-félsziget felől több száz kilométeres logisztikai utakat kell biztosítaniuk, melyek mentén az ukránoknak megvan a lehetőségük a gerilla vagy aszimmetrikus hadviselésre.

Béketárgyalások

Resperger szerint az is kérdéses, hogy Oroszország mit akar elérni az offenzívával. Ha valóban az a céljuk, amit kommunikálnak, akkor elképzelhető, hogy megelégednének a Krím-félsziget megtartásával és a keleti „népköztársaságok” megszerzésével. „A többiben meg bízunk, hogy sikerül megegyezni” – tette hozzá.

Az ezredes is úgy látja, hogy valóban közeledtek a felek álláspontjai a megegyezést illetően. De Ukrajna kénytelen is tárgyalni, ugyanis a legnagyobb városai gyűrűben vannak, a tengerpartját pedig elveszítette – mutatott rá Resperger, aki szerint Oroszország egy pufferzónát, egy svéd típusú semleges országot szeretne Ukrajnában kialakítani, az azonban még kérdéses, hogy ezt nemzetközi szerződésekben hogy lehet majd rögzíteni. Ahogy kérdéses az is, hogy ha sikerül is megállapodni, az oroszok mikor és hogy hagyják el Ukrajnát.

Mi lesz Putyinnal?

Resperger szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban sok veszteséget szenvedett, gazdasági és hadászati értelemben is, de ez nem biztos, hogy hatással lesz az Oroszországon belüli megítélésére. Ha belegondolunk, hogy amikor Krímet visszanyerte, 84 százalékra nőtt az elismertsége, akkor a keleti „népköztársaságok” bevétele is jó hatással lehet a támogatottságára – vélekedett az ezredes, aki szerint az internet miatt ugyan elképzelhető, hogy beszivárognak olyan információk az országba, melyek rossz fényt vethetnek Putyinra, de Oroszország mindig olyan hadászatot folytatott, ami sok áldozatot követelt, ezért ez nem meglepő fordulat.

Az ezredes egyébként azt mondta: mindkét oldalról, Ukrajnából és Oroszországból is túlzó hírek érkeznek az okozott veszteségeket illetően.

Nagyvilág

A katonai szakértő szerint döntő szakaszában jár az orosz-ukrán háború

kapcsolódó cikkeink