Boris Johnson az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken hétvégi nyilatkozatára reagált, melyben arról beszélt, az orosz kőolajimport betiltásának lehetőségéről egyeztettek európai szövetségeseikkel.

A brit miniszterelnök a következőket mondta: „Nem hiszem, hogy Blinken tévedett abban az értelemben, hogy most mindannyian együtt nagyon-nagyon gyorsan haladunk, és látjuk, hogy valami, amit három-négy héttel ezelőtt talán soha nem is gondoltunk volna, most már nagyon is terítéken van.

Meg kell fontolnunk, hogyan tudnánk a lehető leggyorsabban eltávolodni az orosz szénhidrogéntől, az orosz olajtól és gáztól való függőségtől, kitettségtől” - fogalmazott, kiemelve ugyanakkor, hogy erről csak közösen dönthetnek.

Johnson arra is kitért, a döntés meghozatalához szükség van annak ismeretére is, hogy hogyan tudnák pótolni a bojkottált energiahordozókat. A brit miniszterelnök hozzátette: Putyin elszámított magát a háborúban, és hogy további 175 millió fontot különítenek el Ukrajna megsegítésére, ezzel már 400 millió fontot tesz ki a brit felajánlás.

"Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat" - közölte Olaf Scholz német kancellár hétfőn, elutasítva azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra.

A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség "mélyreható és célzott szankciókkal" válaszol az "ukrajnai orosz invázióra".

Az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, "egyenes beszéd", és minden szankciót úgy terveztek, hogy "érzékenyen és tartósan" sújtsa Oroszországot. Azonban "Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól", mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók "alapvető fontosságúak" a közszolgáltatások és "polgáraink mindennapi élete szempontjából" - húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.

A szociáldemokrata politikus (SPD) hozzátette, hogy kormánya teljes erővel dolgozik EU-s és EU-n kívüli partnereivel "az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén, ez azonban nem megy egyik napról a másikra". Ezért "tudatos döntés" volt, hogy a gazdasági társaságok tovább folytathatják oroszországi tevékenységüket az energiaellátás területén - fogalmazott Olaf Scholz.

Az SPD koalíciós társai is elutasították a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke egyik hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a szövetségi kormány "jelenleg" nem kíván behozatali tilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, de ilyen lépés továbbra is a lehetőségek között van, ha tovább romlik a helyzet. A harmadik koalíciós partner, a Zöldek részéről Robert Habeck gazdasági miniszter egy vasárnapi interjúban hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet Németország energiaellátása, ha az ukrajnai háború miatt leállna az oroszországi földgáz- és kőolajszállítás.

Németország ebben az esetben a tavaszt és a nyarat jól átvészelné, de "kissé aggaszt", hogy télen miként lehetne biztosítani az ellátást - fogalmazott Robert Habeck.

Azzal kapcsolatban, hogy a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat - a nukleáris energia felhasználásának kivezetése - révén az idén le kell állítani az utolsó három atomerőművet is, Habeck elmondta: meg kell vizsgálni, hogy javíthat-e az Ukrajna elleni orosz invázió miatt kialakult helyzeten, ha tovább működtetik ezeket az erőműveket.

atv.hu

Nagyvilág

Olaf Scholz ellenzi, Boris Johnson viszont nagyon is elképzelhetőnek tartja az energetikai szankciókat Oroszország ellen

kapcsolódó cikkeink