A Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék tanárát az ATV Start című műsorában először az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban kérdezték. Resperger István azt mondta, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy Európa jobban szakadjon le Oroszországról az energiaellátás tekintetében, de ez nem megy egyik percről a másikra, ugyanis Európa közepéig 60, illetve közel 100 százalékban sok ország Oroszországra van utalva ezen a téren, tehát ez az amerikai terv csak hosszú távon valósulhatna meg.

Amerika jelenleg ugyanazt az álláspontot képviseli, mint a NATO: a NATO magasabb készültségbe helyezte a válaszcsapásra képes erőit, emellett a balti államokba, valamint további területekre, Romániába, Lengyelországba csapatokat, harci helikoptereket, vadászgépeket telepített, és kész további hasonló lépésekre is - tette hozzá a szakértő.

Tegnap két fontos város is elesett az ukrán tengerparton, az egyik Mariupol, ennek elfoglalásával az oroszok megteremtették a kapcsolatot a Krím és a Donyeck-luhanszki területekkel. Az Azovi tengerhez így nincs már kijárata Ukrajnának, ez a tárgyalásokon Resperger István szerint „nagyon fog fájni” kereskedelmi és katonai szempontból is.

Ukrán katonák Kijevben

Emellett elesett Kerszon, és megkezdték az előremozgást Odessza irányába is az orosz csapatok. Ha ezt a várost lezárják, akkor a teljes tengerpart az uralmuk alá kerül. Itt 3 partraszálló hajóegység van, és rakétanaszádok is úton vannak ide, sőt, különleges műveleti csoportot is küldtek ebbe a térségbe, ez is mutatja, hogy ez nagyon fontos az oroszoknak - fejtette ki a szakértő. Hozzátette: vannak itt is ukrán erők, de több átmozgatható tartalékuk ebbe az irányba nincs.

Resperger István szerint az látszik, hogy jelenleg Kijev bekerítése folyik, de az ukrán elnök kérte, hogy humanitárius folyosót alakítsanak ki, hogy ki tudják menekíteni a lakosságot, illetve gyógyszert, élelmiszert tudjanak ide szállítani. Mint mondta, a helységharc egy hosszú harc, jelenleg repülőcsapásokat mérnek a repterekre, kisebb objektumokra Kijev elővárosában.

Harkivban kazettás töltettel történt rakétatámadás, miközben a béketárgyalás éppen zajlott - Resperger István szerint ez egy durva fegyver, a nemzetközi jog tiltja is az alkalmazását, ez az eszköz képes arra, hogy sok kis bombát juttasson mondjuk egy város főterére. Ugyanakkor se Ukrajna, se Oroszország nem ratifikálta ezt a törvényt, vagyis egymás ellen alkalmazhatják ezt a fegyvert.

A szakértő nem hiszi, hogy a katonáknak a civilek lennének a célpontjai, ezért is mennek bele a humanitárius akciókba, viszont nehezíti a helyzetet a 16 ezer zsoldos megjelenése, rájuk ugyanis nem vonatkozik a 49-es genfi egyezmény.

Nagyvilág

Katonai szakértő: Nem valószínű, hogy az orosz katonák célpontjai a civilek lennének, de nehezíti a helyzetet a zsoldosok megjelenése

kapcsolódó cikkeink