A hazai kis- és középvállalkozói szektor fejlesztéséről írt alá együttműködési megállapodást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A keddi eseményt azonban beárnyékolták a kedvezőtlen gazdasági adatok, az ezek mögött álló folyamatokra pedig az iparkamara elnöke is kitért a kkv-szektort illetően.

„Mi úgy látjuk, hogy a piaci kereslet az első, óriási probléma. Nekünk ezzel nagyon sok tennivalónk van. El is mondom, hogy mi mit gondolunk. Munkaerőpiaci nehézségek, felmerülő költségemelkedések, és hát arról ne beszéljünk, hogy a folyamatosan nehezedő EU-s, és sajnos a magyar adminisztrációs terhek is sújtják ma a vállalkozásokat”

– sorolta Nagy Elek. Az iparkamara a kötelező tagdíjbefizetésekből évi 2,5 milliárd forintból működik. Ezt a keretet a kormány további 4,3 milliárd forinttal egészíti ki, hogy ezzel támogassa az iparkamarával közös programalkotást, vállalkozói képzéseket és nemzetközi piaci kapcsolatépítést.

A Központi Statisztikai Hivatal részletezte, mi okozta a júliustól szeptemberig tartó időszak 0,7 százalékos gazdasági visszaesését. Mint kiderült, az ipari teljesítmény visszaesése elsősorban a hazai autóipar és az akkumulátorgyártásnak tudható be, de visszaesett az építőipar, de a fejlesztések és beruházások közel 15 százalékos visszaesése, valamint az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye is rontotta a gazdasági adatokat. Növekedni tudott a szolgáltatói szektor, különösen a szabadidős ágazat. A kereskedelem teljesítménye is növekedett, és bár növekedett a fogyasztás, de ezzel is csak a 2021-es szinten áll.

A GKI vezetője szerint bár a fogyasztás élénkülésétől várja a kormány a gazdaság kilábalását, a rendszerszintű problémák miatt ez nem elegendő. Noha most százmilliárdos nagyságrendben készül a kormány a kkv-szektor erősítésére a 21 pontos program részeként, az arányok nem egészségesek Molnár László szerint.

„Csak a kínai debreceni akkumulátorgyár 320 milliárdot kap közvetlen állami támogatásként, közvetve pedig kap még 400 milliárd forint beruházást, tehát több mint hétszáz milliárdot. Rögtön látszik, hogy valójában kommunikációs panel ez a 21 pont”

– mondta. A szakértő szerint nem az ipar, hanem a magyar szolgáltatószektor adja a magyar gazdaság gerincét, ezért tartja sajnálatosnak, hogy a kormány ezermilliárdos nagyságrendben az alacsony hozzáadott értékű nagy gyárakat támogatta.

Itthon

Továbbra is padlón a gazdaság – mit tud segíteni a milliárdokkal kitömött kamara?

kapcsolódó cikkeink