2024. második negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal meghaladta a 2023. második negyedévit, ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent – tette közzé a KSH.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált: a tárcavezető, Nagy Márton kiemelte: a külső keresletben még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. Ennek fő oka pedig szerinte a háború, és az Európai Unió versenyképességi problémái. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, bizonytalanságot kelt a piacokon, és fenntartja az óvatosságot a fogyasztásban.

A MNB korábbi elnöke szerint viszont a fő gond az energetikai függőség, a leválás pedig költséges. Azonban, mint hangsúlyozta, a magyar gazdaságnak ez már „csak egy sokadik problémája.” A legnagyobb baj az, hogy mára Magyarország elvesztette a versenyképességét a szomszédokhoz képest. Emellett pedig nagyon drága az állami működés és az adóteher is hatalmas, amit a lakosság is megérez, mert a fogyasztás sem dübörög.

„Hiába nő az emberek bére, nominálisan, több fizetést visznek haza, az árak nem csökkennek. Az árnövekedés lassabb, mint tavaly, de azért az árak megeszik a béremelések egy részét, és az is látszik, hogy az óvatosság miatt nincs az a fogyasztási lendület, mint amit a kormány vár”

– mondta az ATV Híradónak Bod Péter Ákos. A GKI számított a visszaesésre. Az export túlnyomó részét ugyanis olyan multinacionális cégek végzik, amelyek jellemzően az azutóiparban, vagy ahhoz kapcsolódóan tevékenykednek – hangsúlyozta a vezérigazgató. Márpedig, ha az autóiparnak nem megy jól, akkor a magyar gazdaságnak sem.

„Ezért mondjuk mi, hogy ez egy olyan elhibázott gazdaságpolitika, amelyre rendkívül sokat költött a kormány, elvonva a forrásokat egyébként más, jobban fejlődő szektoroktól, és az eredmény pedig most látható. A legkisebb probléma esetén is a magyar gazdaság sérülékenysége azonnal látszik” – fogalmazott Molnár László vezérigazgató.

A kormány azt várja, hogy 2,5-3 százalékos is lehet a gazdasági növekedés az idén, de a szakértő szerint ennek elenyésző a valószínűsége. „Én úgy látom, hogy esetleg a harmadik negyedévben, az előző negyedévhez képest lehet egy egy százalék körüli bővülés, és az utolsó negyedévben is, és így az év egészében durván egy 1,9 százalékos növekedés jöhet majd ki” – fogalmazott Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A nemzetgazdasági miniszter sokkal optimistább: közleményében azt írta, akár 4 százalékos is lehet a növekedés – igaz ennek Nagy Márton szerint az a feltétele, hogy véget érjen az ukrajnai háború.

Itthon

Szakértők: nem meglepő a magyar gazdaság visszaesése, óriásiak a problémák

kapcsolódó cikkeink