Bóka János EU-s ügyekért felelős miniszter az magyar EU-elnökség programját és prioritásait ismertető beszédében a konferencián hangsúlyozta, ez a második alkalom, hogy Magyarország látja el az elnökségi feladatot. Mint fogalmazott: 2011-ben “sem volt könnyű”, ma azonban még nehezebb a helyzet, hiszen Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a háború a ”legsötétebb időket” idézi.
Bóka János azt is hangsúlyozta, hogy a magyar elnökséggel az EU-s intézményi váltás közepén vagyunk, ezt – mint fogalmazott – “zökkenőmentessé kell tenni”.
Az EP-választás üzenete: változtatni kell
Számomra az EP-változás üzenete a változás igénye, “az európaiak többet, jobbat várnak az Uniótól” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a magyar elnökség természetesen nem hoz döntéseket. De „ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserbenhagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat” – fogalmazott.
A prioritásokról
A versenyképességi megállapodás “létfontosságú, hogy a termelékenységet javítsák, a gazdasági növekedést elősegítsék – mondta Bóka János a prioritásokat ismertetve, azt is hangsúlyozva, hogy “holisztikus megközelítés kell”. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, – amikor Európa le van maradva a globális versenytársaitól -, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása – hangzott el. Ipari stratégiai is kell, rugalmas munkarőpiaccal – sorolta a miniszter.
Dolgozni fognak az európai védelempolitika megerősítésén is, az EU-nak nagyobb szerepet kell játszani saját biztonságának a farantálásában, ezt az európai kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, azaz, erősíti ellenállóképességét és cselekvőképességét.
Az EU bővítési folyamatáról Bóka János azt mondta: fenn kell tartani az érdemeken alapuló, kiegyensúlyozott és hiteles csatlakozási politikát. Ukrajna esetét különlegesnek nevezte, a csatlakozási folyamat mellett ugyanis az EU széleskörű és összetett támogatást nyújt Kijevnek az orosz agresszió elleni küzdelemben. Magyarország pedig történelme legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának – emellett Ukrajna áramellátásának a 40 százaléka Magyarország felőli vezetékeken érkezik, míg a kőolaj- és földgázszállításának a 10-10 százaléka itt halad át.
A magyar EU-elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján – hangoztatta.
A Nyugat-Balkán országainak csatlakozása nélkül az EU közössége nem lehet teljes – jelentette ki, emlékeztetve, hogy vizsgálják a fokozatos integrációs folyamat koncepciójának – a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez való hozzáférés – lehetőségét is – mondta Bóka János a konferencián.
Dolgoznak az illegális migrációval kapcsolatos feladatokon is, azonnali megoldást kell találni – hangzott el, de az embercsempészetet is vissza kell szorítani. A “külső dimenzióra” is nagy figyelmet kívánnak fordítani; a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét – hangzott el.
A kohéziós politika tekintetében a regionális különbségek csökkentését hangsúlyozta Bóka János, hiszen ez az EU beruházási politikája. A magyar elnökség célja a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszélések elősegítése is. Kezdeményezik a közös mezőgazdasági politika újbóli fókuszba állítását is.
A miniszter a prioritások közt emelte ki, hogy a demográfiai problémákat “sürgősen és hatékonyan” kell kezelni.
Mindezeken túl Bóka János feladatként hangsúlyozta a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását – mint mondta erre “a demokráciánkat ért rosszindulatú incidensek rávilágítottak”.
De az antiszemitizmus elleni küzdelmet is felveszi a magyar elnökség a programpontjai közé. Megbeszéléseket terveznek a nemzeti kisebbségi jogok hatékonyabb védelme érdekében is – hangzott el.
A schengeni Románia és Bulgária határainak megerősítése is cél.
A magyar EU-elnökség mindent meg szeretne tenni Európa békéje, biztonsága, nyugalma érdekében. “Csodákat nem ígérhetek, de kisebb lépések megtétele lehetséges – fogalmazott Bóka János, s mint a szavaiból kiderült, “az EU-ban már ez is egy csoda”.
Orbán békemissziója: a német küldött kritizálta, a holland “tisztelgett” előtte
Younous Omarjee, afranciadelegáció tagja alapvető fontosságúnak nevezte az őszinte dialógust a nemzeti parlamentekkel az európai demokrácia szempontjából. A magyar elnökségi program a történelmi kihívásokra és az új geopolitikai helyzetre koncentrál szerinte.
Peter De Roover, a belga delegáció tagja üdvözölte, hogy a magyar elnökség is kiemelt figyelmet fordít a versenyképességi, ipari ügyekre és a közös európai védelmére, egyetértett azzal, hogy meg kell erősíteni az EU ipari és védelmi képességeit.
Patryk Gabriel lengyel küldött arról beszélt, hogy a szolut lojalitással kell lenni azok iránt is, akik egy Egyesült Európával szemben mondják el a véleményüket. A magyar elnökség számíthat Lengyelország támogatására, amelynek során támogatja Ukrajnát és folytatja a szankciós politikát az agresszorokkal szemben. Bíznak benne, hogy a magyar elnökség a lojalitás és az együttműködés jegyében teszi a dolgát – jelentette ki a lengyel felszólaló.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt exponálta, hogy az Európai Parlamentben (EP) a harmadik legnagyobb frakció, a Patrióták képviselői – az eljárási szabályokkal szemben – megtagadtak fontos parlamenti tisztségeket. Erre választ várt Bóka János minisztertől.
Anton Hofreiter német küldött arról beszélt, hogy nem segítette a békét Ukrajnában, Európában Orbán Viktor békemissziója. Egyértelművé kell tenni szerinte, hogy Orbán Viktor békemissziója nem felel meg az Európai Uniós irányelveknek – hangoztatta.
Ján Ferenčák szlovák felszólaló azt mondta: nagyra értékelik a magyar erőfeszítéseket, hogy a migrációs folyamatot kezelni szeretnék. Érdemalapú bővítést szorgalmaz Szlovákia is.
Johan Dessing holland felszólaló a német parlamenti küldöttel szemben viszont “tisztelgett” Orbán Viktor békemissziója előtt, hogy mindkét oldalon béketárgyalást kezdeményezett. Felszólalását azzal zárta (Janne Teller idézettel) : “Mi lenne, ha háború lenne, de abban senki sem venne részt?”
Christiana Erotocritou, ciprusi delegációvezető azt mondta: egyetért a magyar elnökség prioritásaival. Ukrajna támogatását is hangsúlyozta, és mint mondta, itt csak kompromisszum lehet.
Pere Joan Pons Sampietro, a spanyol delegáció tagja azt kérdezte: mit mondtak az EP-választásokon? Mélyebb integráció, zöldebb integráció, nagyobb uniós egység.
Mirela Fortuna, a román delegáció tagja gratulált a magyar elnökséghez, és hogy a schengeni program is magyar EU-elnökség alatt prioritást élvez. Sürgette Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Mint rámutatott, mindenben megfelel a felvételi kritériumoknak, kívül maradásuk pedig kedvezőtlenül befolyásolja gazdasági folyamataikat.
Alessandro Gigni Vigna, az olasz delegáció tagja megköszönte a budapesti fogadtatást, és a magyar elnökség prioritásai közül – mint aktuális problémát – az illegális migrációt emelte ki. Mint mondta, az “irányelvek” eltűntek, ehhez kell visszatérni, mert az Európai Bizottság csak a szabályozásban gondolkodik.
Heikki Autto finn küldött azt mondta: az EU-t a békeprojekt részeként hozták létre, az oroszok háborús bűnt követnek el Ukrajnában, egységesen kell fellépni, mert ezzel a szabad világ minden tagját fenyegetik. A soros elnökséget adó miniszterelnök lépései nem voltak helyénvalóak – hangoztatta, szerinte az csak Oroszország érdekeit szolgálta, és akik gyenge, megosztott Európát szeretnének.
Giulio Terzi di Santagna, a francia delegáció tagja azt mondta: egységesnek és szolidárisnak kell lennie az EU-nak Ukrajna támogatásában, “erős aktorként” kell fellépni. Támogatta, hogy a magyar elnökség Európa védelmi képességeit szeretné erősíteni. Kohézióra és egységre van szükség az EU-ban, mert két háború dúl, és fontos megkülönböztetni az áldozatot az agresszortól, mert a nemzetközi jog az áldozat mellett áll – mondta az olasz delegáció tagja.
Francisco José Conde Lopez, a konferencia spanyol résztvevője azt mondta: egyetértenek a fő prioritásokkal, a versenyképesség-zöld paktum kapcsolattal, és a védelempolitikai prioritással is. “Az orosz agressziónak véget kell vetni Ukrajnával szemben. A liberális demokráciákat kell előmozdítani Európában” – jelentette ki.
Az ukrán vendég felszólaló, Ivanna Klympush-Tsintsadze arra emlékeztetett: az európai védelmet nem lehet megerősíteni Ukrajna nélkül. Igazságosnak és hosszútávúnak kell lennie a békének. “Semmit Ukrajnáról, Ukrajna nélkül”, ez az alapelv, a magyar elnökség pedig nem ennek megfelelően járt el. Úgy fogalmazott: “az oroszokat ki kell rúgni Ukrajnából”. Bíznak benne, hogy a magyar elnökség az uniós Békekeret szempontjából konstruktiv lesz – derült ki a szavaiból.
A szerb vendég azt mondta, hogy a következetes bővítési politikát mint prioritást természetesen támogatják. Szerbia felgyorsítja a reformokat, bíznak abban, hogy ezzel új dinamikát kap a folyamat.
A török felszólaló ambíciózusnak nevezte a magyar elnökségi programot. Dicsérte a fokozatos EU-csatlakozási koncepció lehetőségének a felvetését.
A miniszter válasza: “Őszinte, előremutató” párbeszéd
Kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján az Országház Felsőházi üléstermében 2024. július 29-én. MTI/Hegedüs Róbert.
Bóka János a felszólalásokra reagálva “őszintének, előremutatónak” nevezte az elhangzottakat. A záró beszédében “zászlóshajónak” a prioritások közül a versenyképességet nevezte. De a magyar elnökség dolgozik az európai védelempolitika megerősítésén is – a lengyelek követik a magyar EU-elnökséget, rájuk hagyják a dossziékat – fogalmazott.
Az EP “belső döntéseit” – hogy a Patrióta frakció képviselőitől az EP-ben megtagadták a parlamenti pozíciókat – nem kommentálta, de azt létfontosságúnak nevezte, hogy az Európai Parlament minden európait képviseljen.
A bővítést illetően a miniszter azt mondta: most a 24-es magyar elnökség alatt nem számítanak olyan áttörésre, mint a 2011-es volt, amikor Horvátország csatlakozott az EU-hoz. De hangsúlyosan szólt Montenegró és Szerbia csatlakozási tárgyalásairól, s mint mondta: Ukrajna EU-csatlakozási folyamatáról az Európai Bizottság ősszel “jelent” a Tanácsnak.
A bírálatokra ezzel válaszolt
Ami a békemisszió és Ukrajna kapcsán bírálat, kritika volt, Bóka János azzal válaszolt: üdvözli az őszinte, nyílt párbeszédet, az eltérő véleményeket is. Mert az, hogy ezek elhangzanak, mutatják szerinte, hogy a megfogalmazóik ismerik, érdekli őket a magyar álláspont. A távolmaradók azok ezek szerint, “akik nem hisznek az európai projektben” – derült ki a miniszter szavaiból.
Aztán azt is felsorolta, miben értenek egyet és miben nem Ukrajna kapcsán: az egyetértésnél erős platformként sorolta fel, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnát pedig támogatni kell.
Európának megvannak a saját érdekei is: autonóm szerep, kell hogy kommunikációs csatorna legyen, Európának aktívnak kell lenni – el kell jutnia minden globális szereplőhöz.
Ahol nincs meg az egyetértés, ott képesnek kell lenni a párbeszédre.
Jakab: Gazdabarát uniós agrárpolitikára van szükség
Előtte Jakab István, a parlament alelnöke a köszöntötte a magyar EU-elnökség mostani rendezvényén a vendégeket. Emlékeztetett, hogy COSAC-tanácskozás a 2011-es magyar elnökség alatt is volt. Az Országgyűlés célja, hogy a nemzeti EU-s parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós döntéshozatalok befolyásolására – hangoztatta.
Bízik benne, hogy a magyar elnökség alatt lendületet adhatnak az EU-bővítésnek – mondta Jakab István, aki agrárszakemberként az EU-s és hazai gazdatársadalom előtt álló kihívásokról is beszélt, és hogy “gazdaközpontúvá kell tenni az uniós agrárpolitikát”, és “gazdabaráttá”, versenyképessé, válságállóvá. A gazdatüntetéseket is megemlítette, amikor az adminisztrációs terhek csökkentéséről és a GMO-mentesség melletti kiállásról beszélt.