Navracsics Tibor a rendezvény kerekasztal-beszélgetésén - melyet Prőhle Gergely, a John Lukács Intézet programigazgatója moderált - arról beszélt, hogy az európai integráció jelenlegi krízisének gyökere nem politikai, hanem kulturális eredetű. Nem ismerjük eléggé egymás kultúráját, hagyományait, a nemzeti identitásokat, ezért nehéz megérteni egymást – hangoztatta.

Az EU alapításakor Schuman, Adenauer, De Gasperi “fabtasztikus ötlete” volt az integráció, azt remélték, hogy egy jól működő gazdasági rendszer és az emberek jóléte a békéhez tud vezetni. De amíg nincs kulturális közös megértés, addig az európai integráció jövője bizonytalan a gazdasági sikertörténet és a politikai eredmények ellenére - mondta.

A közös nyelv ugyan az angol, de míg egy britnek a föderalizmus szitokszó, egy osztráknak normális - mutatott rá.

A most bemutatott European Voices folyóirat legfőbb erénye Navracsics Tibor szerint, hogy egy témának több aspektusát mutatja be, megpróbál közös keretet adni egymás megértéséhez: liberálisok, konzervatívok, nyugat-balkániak és nyugat-európaiak is leírhatják a véleményüket, így jó képet tud nyújtani Európa komplexitásáról.

A soros magyar EU-elnökségről

Arra a kérdésre, hogy miben lesz más Magyarország második soros uniós elnöksége, mint az első, 2011-es volt, Navracsics Tibor azt válaszolta: sok különbség van, az elmúlt 13 évben sokat változott a légkör.

2011-ben mindenki abban reménykedett, hogy a 2008-as gazdasági válság után visszatérhet minden a normális kerékvágásba. Magyarország is bizonyítani szerette volna a képességeit, az európai hozzáállását, a magyar elnökség akkoriban nagyon ambiciózus, lelkes, volt. S bár sok vihar és turbulencia övezte, a 2011-es soros magyar EU-elnökség konstruktív volt - hangsúlyozta, példaként hozva a “hatos csomagot”.

Mint mondta, a 2011-es soros EU-elnökség idején ő is nemes ügyekben tudta képviselni a kormányt Brüsszelben, példaként a médiatörvény körüli vitákat idézte.

Akkor a politikai háttér stabil volt, Barroso volt az Európai Bizottság elnöke, “az egy jó Bizottság volt” - jelentette ki Navracsics Tibor.

Nehéz hat hónap lehet, de…

Most intézményi változások lesznek, az EP-választások után, az új Európai Parlament, Európai Tanács megalakulásakor veszi át Magyarország a soros EU-elnökséget, egy sok egyeztetést igénylő időszakban.

“Ha nem lesz bizalom az ország és a magyar kormány iránt más tagországok részéről, akkor ez nehéz hat hónap lehet” - jelentette ki, hozzátéve: de ő “arra tippel”, hogy a szalagcímek inkább az EB-ről az ET-ről szólnak majd. A szavaiból az derült ki: konszenzussal megszüntethetőek még az “antagonisztikus” politikai ellentétek is.

“Kemény munka lesz, de ha van hit és bizalom a közös európai jövőben - a magyar kormányban megvan ez - akkor rendezni lehet a vitákat és a nézetkülönbségeket – hangoztatta Navracsics Tibor.

Kínáról - vasúti fejlesztések

A miniszter Kína növekvő befolyásával kapcsolatban azt mondta, hogy mivel az unió elköteleződést és szövetséget vár el anélkül, hogy bármit is garantálna cserébe, vannak országok, amelyek kénytelenek mástól segítséget kérni.

Példaként említette, hogy Magyarország nem kap támogatást vasúti fejlesztésekre, habár erre lenne szüksége, ezért kénytelen beszerezni azt máshonnan. További problémának nevezte, hogy az EU egyre inkább ideológiai alapokon nyugszik, pedig elsősorban gazdasági közösségnek kellene lennie, mivel Európa országai túl sokszínűek az ideológiák szempontjából.

Schüssel az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésről

Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár a konferencián a European Voices folyóiratot méltatta, mint mondta: nem egy hangot szeretnének hallatni, nem a mainstreamet bemutatni, hanem párbeszédet indítani, hogy tanulni lehessen egymástól.

Külön kiemelte: interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel az European Voices első számában. Ennek kapcsán arról beszélt, hogy Orbán Viktornak sok olyan mondanivalója van, ami jó ha elhangzik, ők egy 2 és fél - 3 órás beszélgetést folytattak.

Szóvá tette, hogy elsősorban a közösségi oldalaknak köszönhetően a politikusok manapság azonnal reagálnak egy-egy fontos kérdésre, “egy intelligens politikus azonban kivár, átgondolja az ügyet”. Példaként említette az 1061-es kubai válságot, amikor John F. Kennedy - mint mondta - 13 napot töltött a megoldással, a 2001-es terrortámadáskor pedig George W. Bush elnök 8 órát.

Az egységes Európa gondolatáról

A bevezető beszédében Schüssel hatalmas gazdasági, társadalmi és politikai sikertörténetnek nevezte az európai bővítést. Beszámolója szerint ő már a kezdetektől látta az egységes Európa gondolatát, sok régi tagállam azonban ebben nem tudott hinni - írta az MTI.

Schüssel szerint a következő nyugat-balkáni bővítés pozitívabb hatással bírhat Európa középső régiójára, mint a nyugatira, de fontos végiggondolni az új bővítés minden lehetséges hatását.

Az EU védelmi kompetenciájáról azt mondta: sokáig úgy gondolták, hogy ezzel nem kell foglalkoznia az EU-nak, mert ott a NATO, de az utóbbi években felismerték, hogy többet kell tenni a kontinens megvédése érdekében, és elkezdték megérteni, hogy a fegyverkezésnek és a fegyvergyártásnak európai kézben kell lennie.

Elmondta, hogy szerinte mindenképp szükség van egy európai hadseregre, amely az egyes európai tagállamok hadseregeinek együttműködését jelentené.

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

Navracsics: ﻿A soros EU-elnökség kemény munka lesz, de ha van hit a közös európai jövőben, rendezni lehet a vitákat

kapcsolódó cikkeink

Navracsics: A soros EU-elnökség kemény munka lesz, de ha van hit a közös európai jövőben, rendezni lehet a vitákat