3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, ami egy tized százalékos csökkenés januárhoz viszonyítva - derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint bár többen nagyobb mértékű csökkenést vártak, az infláció a továbbiakban tartósan a 3-4 százalékos tartományban ragad majd.

,,Érdemben több százalékot az elmúlt hónapokban nem lehet már tovább faragni ebből, a gazdaságpolitikának illetve a jegybanknak ugye az lesz a feladata, hogy megpróbálja ezt tovább mérsékelni, de látványos inflációcsökkentést azért már nem lehet várni rövid távon" – így fogalmazott Híradónknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója.

Ugyanakkor hozzátette, az infláció további alakulását több tényező is befolyásolhatja. Ilyen például az üzemanyagok vagy az élelmiszerek árának esetleges emelkedése. Az előbbi szektorban az elmúlt egy hónapban 6,7 százalékos drágulás volt tapasztalható, az élelmiszerek esetében azonban ez az adat mindössze 0,2 tized százalék.

,,Mindenki számára ez egy nagyon jó hír, hogy amit az elmúlt másfél-két évben tapasztalnunk kellett, el kellett szenvednünk, ha szabad így fogalmaznom, mert nagyon jelentős mértékben emelkedtek az élelmiszertermékek árai, ez a tendencia teljes egészében megállt, visszafordult"

– ezt már Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója mondta. A húsiparnál azonban nem ennyire biztató a helyzet, sőt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke úgy látja, 25 éve nem volt ennyire mélyen a szektor, ennek ellenére bizakodóak a jövőt illetően.

,,Mi azt gondoljuk, hogy az a visszaesés, ami tavaly forgalomban volt az alapvetően jövedelem illetve ár alapú volt, vagyis azért vásároltak az emberek kevesebb hús meg húskészítményt, mert gyengébb volt a jövedelmük, mint a megelőző években és hogyha ez szép lassan korrigálódik, mint ahogy azért az első reáljövedelmi ár adatok azt mutatják, akkor reménykedhetünk abban joggal, hogy a forgalom, a fogyasztás is növekszik" – magyarázta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.

A nem élelmiszereket érintő fogyasztásban összességében csökkenés tapasztalható, egy szegmenst kivéve. A gyógyszerek mennyiségi értékesítése ugyanis nyolc százalékkal nőtt.

,,Úgy tűnik, hogy a gyógyszernövekedés nagyon erősen elvette a háztartások azon jövedelem részét, ami ugye a reálbérek növekedése által már a kereskedelemben elkölthető lenne, ezért ezen a szálon azért a szakmában el kellett gondolkodnunk és figyeljük ezeket a jelenségeket"

– fogalmazott Híradónknak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette: tisztán látszik az is, hogy az elmúlt időszakban jelentős, és egyre növekvő jövedelemrészt fordítanak a háztartások a magánegészségügyi kiadásokra.

Itthon

Kiderült, mi viszi a magyarok pénzét: az egészségünkért is fizetünk

kapcsolódó cikkeink