Záporoztak a kérdések, és gyűltek a szignók Budapesten a DK standjánál. A párt a közvetlen köztársaságielnök-választásért kezdett aláírásgyűjtésbe. Az online platformon eddig 30 ezer ember írt alá.

,,A célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a Fideszre, hiszen Novák Katalint és Varga Juditot se azért mondatták le, mert elszégyellték magukat, hanem azért mert rákényszerítette őket a közvélemény nyomása. Ugyanezt szeretnénk, ha ezzel az aláírásgyűjtéssel és a február 25-i nagy közös tüntetéssel rákényszerítenénk a Fideszt arra, hogy a nép választhassa meg a köztársasági elnököt" – fogalmazott Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese. Ezt szeretné elérni az MSZP is. A párt a korábban ellenzéki összefogásért indított aláírásgyűjtését egészíti ki most ezzel a passzussal.

,,Senki nem hiszi el, szerintem még Fideszes sem hiszi el ebben az országban, hogyha a Fidesz most egy újabb köztársasági elnököt fog úgymond választani a parlamenti többségén keresztül akkor az bármilyen módon valamilyen más minőséget vagy más funkciót fog betölteni azon túl, hogy Orbán Viktor és a Fidesz érdekeit kiszolgálja"

– magyarázta Harangozó Tamás, az MSZP alelnöke. De a Jobbik-Konzervatívok vitanapot szeretne az ügyben a parlamentben. Gyöngyösi Márton szerint a közvetlen elnökválasztás minden párt érdeke, ugyanis ez a botrány Orbán Viktor rendszerének legitimitását ássa alá. A Jobbik-Konzervatívok elnöke szerint ,,senki nem hiszi el ma Magyarországon, hogy Orbán Viktor tudomása és közbenjárása nélkül történt, ezért a lehető legjobb, hogyha Orbán Viktor is lemond. Nem állít elő egy olyan helyzetet, mint amit Horn Gyula, Medgyessy meg Gyurcsány Ferenc előállított korábban, hanem Magyarország érdekében lemond és új választásokat írunk ki".

A közvetlen államfőválasztást a Momentum és a Párbeszéd- Zöldek is támogatja. Ezt az LMP is pártolná, de a párt szerint ennek most nincs realitása. A XXI. század intézet elemzője az ellenzék kezdeményezését politikai kampánynak nevezte, mert úgy érzik, hogy az ügyön már nem találnak több fogást.

,,Céljuk az, hogy valamifajta politika hasznot húzzanak belőle, hogy fogást találjanak még azon az ügyön, ami szerintem lezárult. Harmadrészt pedig felmerül az a kérdés is, hogy miért is van az, hogy amikor a baloldalnak volt többsége a parlamentben, akkor ez az ügy nem merült fel"

– fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század intézet elemzője. A 21 Kutatóközpont igazgatója példaként hozta fel Ausztriát, ahol szintén hasonló a köztársasági elnök szerepe, mint Magyarországon, mégis a nép választja az államfőt.

,,Én szerintem összeférne a magyar alkotmányos berendezésessel, nem okozna ez semmilyen válságot, nyilván a köztársasági elnök eggyel fontosabb szereplő lenne, szimbolikus ereje is jelentősebb lenne, ha közvetlenül választják az nagyobb felhatalmazást jelentene neki" – ezt már Róna Dániel, a 21 kutatóközpont igazgatója mondta. Köztársasági elnöknek bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz viszont, hogy valaki felkerüljön a szavazólapra az országgyűlési képviselők legalább egyötödének ajánlására van szükség.

Itthon

Szimbolikus erő vagy politikai haszon? - Így választaná meg az ellenzék Novák Katalin utódját

kapcsolódó cikkeink