Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat/módosítás szerepel.

Jegyezzük meg, hogy a svéd NATO-csatlakozás nincs benne, amiről a parlamenti zárószavazás már nagyon hosszú ideje húzódik, de az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a nemzetközi tárgyú szerződésekkel kapcsolatos törvényalkotási feladatokat a kormány jogalkotási programja nem tartalmazza.

Szerepel ugyanakkor a Semjén-javaslatban a vízközműszolgáltatásról szóló törvénymódosítás, valamint az igazságügyi tárgyú törvénymódosítások, vagy például a külföldi bizonyítványok és oklevelek hazai elismerése mellett a 2025-ös központi költségvetés elfogadása is a tavaszi ülésszakban, a program 16. pontjában - eszerint a javaslatot a pénzügyminiszter áprilisban nyújtja be, a parlament pedig júniusban szavazhatja meg.

Ez az eddigi gyakorlatnál is korábbi elfogadást jelenthet, az előző években jellemzően júliusban szavazott az Országgyűlés a következő évi büdzséről (amit aztán többször is módosítottak). Most idén június 9-én két választás is lesz, az Európai Parlamenti és az önkormányzati, nyilván ezért a valamivel korábbi törvényalkotási ütemterv a költségvetési zárószavazásról.

Jön az Európai Uniós minimálbér-törvény?

Érdekesség, hogy a Semjén-javaslat 6. pontjában ott van az Európai Uniós minimálbérről szóló törvényjavaslat is, ezt a kormány jogalkotási programja szerint Nagy Márton tárcája nyújtja be áprilisban, a parlament pedig májusban szavazhatja meg.

“A szabályozás célja az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 Irányelvvátültetése” - szól a tervezett szabályozás ismertetése a kormány jogalkotási programjában.

A minimálbér egységesítéséről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly ősszel nyilatkozott az atv.hu-nak adott villáminterjújában. Akkor azt mondta, hogy “ahhoz az kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összezáródjon. Ehhez azonban idő kell, nem egyik évről a másikra fog bekövetkezni”.

Decembertől a minimálbér 15 százalékkal, 266.800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326.000 forintra emelkedett.

A minimálbér és a garantált bérminimummal kapcsolatos tárgyalások már tavaly ősszel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében folytak, és a minimálbér megszüntetése nem, azonban a két kötelező legkisebb bérelem hosszabb távon történő egybeolvasztása felmerült - számolt be ősszel a 24.hu a gazdaságfejlesztési tárca akkori közlése alapján.

Itthon

Semjén benyújtotta: már májusban elfogadhatják az európai minimálbérről a törvényt

kapcsolódó cikkeink