Háromszáz éves fennállást ünnepelni egy közintézmény esetén önmagában óriási dolog, büszkék lehetünk erre a tényre is. Amikor más országokba visz az utam, mindig rácsodálkozom arra a gazdaságra, amit a magyar történelem nekünk kínál, és ennek része a háromszáz éves magyar levéltár is - mondta Novák Katalin az alapításának 300. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltárban.

A köztársasági elnök azzal folytatta, csodálatos az a százéves épület, palota is, amely otthont ad a levéltárnak, de “egy ötszázas” a Batthyány-gyűjtemény, amelyet most közkinccsé tesznek, amelyet a mai naptól kutathatóvá tesznek. “Ezek azok a kincsek, amelyekből most néhány darabot megcsodálhattunk és amelyek a Batthyány-családnak köszönhetően maradtak fent” - köszönte meg a köztársasági elnök a jelen lévö Batthyány Ádámnak, hogy e kincsek most már mindenki számára elérhetővé váltak, és hogy a Magyar Nemzeti Levéltár vállalta, hogy mindenki számára kutathatóvá is teszik.

“Mondják, hogy a levéltár a nemzet emlékezete. Ebben a körben ez talán közhelynek is számít, de amikor gondolkodtam ezen, hogy mit is jelent ez a számunkra, arra jutottam: a levéltár a magyar családok emlékezete, és ezen keresztül válik a nemzet emlékezetévé. Hiszen a magyar családok alkotják a magyar nemzetet és a családok történetein keresztül juthatunk közelebb a magyar nemzet történetének megértéséhez és megismeréséhez” - hangoztatta Novák Katalin.

Amikor azt a mondatot halljuk, hogy ”a levéltár a nemzet emlékezete, akkor az eszünkkel tudjuk, hogy miért is olyan fontos ez”, hogy itt például rekonstruálhatjuk a levéltári dokumentumoknak köszönhetően, hogy Klebelsberg például hogyan hozta létre a népiskola programját, vagy megérthetjük azt, hogy Deáknak miért volt olyan fontos a kiegyezés - mondta Novák Katalin, megemlítve a malenkij robot szörnyűséginek a dokumentálását, illetve, hogy “azt is végigkövethetjük, hogy a II. világháborút követően a kommunisták hogyan tették tönkre ezt az országot”. Minderről ugyanis dokumentumokat találhatunk a Magyar Nemzeti Levéltárban, “és valóban, akkor megérthetjük azt, hogy ez a magyar nemzet emlékezete” - jelentette ki.

De, akiknek Magyarország kereszténysége is fontos, “önmagában az a tény, hogy egy eredeti Vizsolyi Bibliát őriznek itt a Magyar Nemzeti Levéltárban, megerősít bennünket abban, hogy igen, ez is a mi nemzeti emlékezetünknek a része” - hangoztatta.

De azok a gyerekek, iskolások, akik éppen most itt kutatnak, mert eljutnak a Nemzeti Levéltárba, talán akkor értik meg ezt igazán ennek a fontosságát, “amikor a saját családjuk történetének megismeréséhez juthatnak közelebb. Én is, hogyha belegondolok abba, hogy a levéltárból találhatom meg a szobránci családi ház dokumentumait vagy éppen bármely, a családunk történetére oly jellemző adatot, tényt, a csongrádi birtokokat, a gyümölcsöst, annak a feljegyzéseit, hogy pontosan mekkora volt és mikor, hogyan került a családunknak a tulajdonába, az őseinknek, szüleinknek, nagyszüleinknek, dédszüleinknek a keresztlevelei” - mondta Novák Katalin a személyes szálat is belefűzve a beszédébe.

“Ezek olyan dokumentumai az életemnek, az életünknek, a magyar családok életének és történetének, amelyek közelebb visznek bennünket annak megértéséhez, hogy hogyan is állt össze ezeknek a magyar családoknak a történetéből a nemzetünknek a története” - jelentette ki, mindehhez hozzátéve azt is, hogy a vármegyei levéltárakban is milyen komoly munka folyik, Magyarország egész területén.

A köztársasági elnök végül méltatta a Levéltárban dolgozók munkáját, úgy fogalmazva: mindez “sokat ad számunkra, átlagos magyar emberek számára, mennyivel közelebb visz bennünket a saját történetünk megismeréséhez”.

Mint mondta, azon is gondolkodott, hogy “talán akkor értjük meg igazán az önök munkájának a fontosságát, amikor elérünk egy bizonyos kort, hiszen talán nem egyedül vagyok így azzal, hogy amikor még hallgathattuk a nagyszüleink történetét, akkor még nem értettük és talán nem is voltunk rá igazán kíváncsiak, amikor pedig már kíváncsiak vagyunk rá és értenénk, akkor már nincs mit hallgatnunk”. De - mint fogalmazott - “idejöhetünk és megtalálhatjuk azokat a dokumentumokat, amiken keresztül értelmet nyernek azok a családitörténetek is, amelyeknek bizony csak néhány foszlánya marad meg bennünk” , és a homályos részeket ki tudjuk ezekkel az itt megtalálható tényekkel, az itt kutatható információkkal egészíteni akkor áll össze valójában a családunk története, akkor jutunk közelebb saját eredetünknek a megértéséhez és ez visz közelebb bennünket ahhoz is, hogy el tudjuk magunkat helyezni itt Magyarországon a saját családunkon keresztül - vezette le Novák Katalin.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, örömmel vállalja a Magyar Nemzeti Levéltár évfordulós ünnepségsorozatának fővédnökségét A mai korban leginkább digitális lábnyomokat hagyunk, s kihívás lesz, hogyan tudja majd a levéltáros szakma mindezt megőrizni és a történelem részévé tenni - mondta végül.

Szabó Csaba a 300. évfordulóról

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója arról beszélt, hogy több évfordulót is ünnepelnek a következő években. Idén van a nemzet levéltárának megalapításáról szóló törvény megszületésének 300. évfordulója, és 100 éve készült el az Országos Levéltár épülete a budai Várban. Jövőre lesz 150 éve, hogy megfogalmazták a levéltár új küldetését, 2026-ban pedig a 270. évfordulója annak, hogy Batthyány Lajos gróf munkájának köszönhetően 1756-ban valóban létrejöhetett a levéltár - írja az MTI.

A főigazgató kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár Európa 5 vezető levéltára között van. Mint mondta, a levéltár identitást őrző intézmény, beleértve a családi, a lokális, a vallási és a nemzeti identitást is. A dokumentumok, a papírok immár elektronikus tartalmak is, amelyekből szintén lehet információt nyerni - tette hozzá, rámutatva: a múlt emlékeit őrizzük a jövő számára a jelen technológiáját felhasználva.

Itthon

Novák Katalin: A levéltár a családok emlékezete

kapcsolódó cikkeink