A pedagógus szakszervezetek csütörtökön újra egyeztettek Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral, de sokra nem jutottak, míg az országos sztrájknapon valamivel talán kevesebben vettek részt, mint a korábbiakban. De ma is folytatódik a sztrájk, Nagy Erzsébet (PDSZ) pedig az ATV Egyenes beszédben azt is elmondta: a húsvéti időszakot kihagyják, de április 24-én újabb sztrájknap lesz. Az elmúlt egy éves tiltakozás értékelésére kértünk elemzőket.

Kiszelly Zoltán: „Nem vált országosan belobbant akcióvá”

Nem ült el, de nem is erősödött meg a pedagógusok tiltakozáshulláma, a 140 ezer tanár alig 10 százaléka vett csak részt az elmúlt évben a demonstrációkon, az országos sztrájkban. Most pedig a kormány “csendben” letöri az ellenállást a “csúcsokon” a nagyvárosokban azzal, hogy az alapítványi egyetemekhez kerülnek gimnáziumok - így értékelte kérdésünkre Kiszelly Zoltán a pedagógusok tiltakozó akcióit, melyek eddig szokatlan módon már egy éve tartanak, azaz a tanárok “nem unták meg és nem mentek haza”.

A Századvég Politikai Elemzések Központja igazgatója arra, hogy a kormány eddig nem tudta kifogni a szelet a tanárok vitorlájából - sőt ahhoz a tanulók és szülők is sok esetben csatlakoztak, együtt tiltakoztak - azzal reagált:

de nem is vált országosan belobbant akcióvá.

Azért sem, mert alapvetően nem politikai, hanem szakpolitikai kérdésről van szó, óraszámok, tantervek, melyik tankönyvből tanítson egy tanár… Közbevetésünkre, hogy a pedagógus szakszervezetek a sztrájkjogról, de mindenekelőtt a béremelésről szeretnének a kormánnyal megegyezésre jutni, most pedig már az úgynevezett “státusztörvény” miatt is tiltakoznak, hiszen kikerülnének a közalkalmazotti státuszból, és “vándortanárokról” is szó van - nem veszélyes-e mindez, amikor több mint tízezer tanár hiányzik az oktatási rendszerből - Kiszelly Zoltán azzal reagált: azt mindenki elismeri, nyilatkoztak arról a kormány tagjai, de a miniszterelnök is, hogy jogos a béremelési követelésük, hiszen alacsony a fizetésük. “De ezek a problémák nem ma jöttek, és nem látszik a gyors megoldás sem” - tette hozzá.

Ráadásul nem lehet általánosítani, mert nem minden iskola rossz. Ha a szülők a hírekben azt hallják, hogy egy gimnáziumban nem világít a neoncső, gondolhatják azt, “lehet, hogy máshol rossz, de a mi iskolánkban jó”.

A tiltakozások, demonstrációk jellemzően a főváros és a nagyvárosok elitgimnáziumaiból indulnak ki, és ezeknek ezért nagy a visszhangja is. De Kiszelly Zoltán szerint azért csak alig 10 százalék csatlakozik a demonstrációkhoz, mert a szülők, diákok számára mindig vannak alternatív, menekülő útvonalak, elsősorban a felső-közép rétegek számára.

Ilyenek a magántanárok, különórák, vagy a fizetős iskola, külföldi taníttatás, de aki mindezzel nem rendelkezik, azok számára ilyen a korrepetálás is - magyarázta. Az elemző a menekülő utak tekintetében utalt a Kádár-rendszerre is.

Arra, hogy ha a kormány az uniós forrásokra vár és a háromszor 10 százalékon túl nem emelik lényegesen a fizetéseket, Kiszelly Zoltán azt mondta, ez egy több mint 30 éves folyamat, keresni kell a megoldást, amit viszont a korábbi, balliberális kormányok sem tudtak kezelni.

“Csökkenteni fogja a tiltakozás erejét az alapítványi gimnáziumok megjelenése”

Mindazonáltal visszatért a már a beszélgetés elején tett meglátására, miszerint “csökkenteni fogja a tiltakozás erejét az alapítványi gimnáziumok” megjelenése. Ez a nagyvárosi középosztály számára megnyugtató megoldást kínál, hiszen a kormány ezzel szakpolitikai szinten kezeli a kérdést: ezekben a gimnáziumokban ugyanis biztos hogy lesznek szaktanárok és a legjobb minősítéssel, másrészt az elitgimnáziumokból egyenes útja lehet a szorgalmas diákoknak a tulajdonos alapítványi egyetemekre. “Ez egy win-win helyzet lehet” - értékelt Kiszelly Zoltánt, kiemelve, hogy ez az egyetemek hallgatói utánpótlása számukra is megnyugtató megoldás lehet.

Kiszelly Zoltán: Gyurcsány és Karácsony is igyekszik „belekapaszkodni”

A kérdésünkre kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc március 15-ei 12 pontja kizárólag oktatási kérdésekről szólt, ráhangolódva a pedagógus szakszervezetek követeléseire, “egy DK-s klérus ellenes felhanggal is kiegészülve”. Az, hogy Gyurcsány Ferenc exponálta a kérdést és nem a DK-s oktatási árnyékminiszter, mutatja, hogy igyekeznek átpolitizálni a pedagógus tiltakozást, a tanár-tüntetést, “ebbe akar a DK is belekapaszkodni” - mondta.

Végül Kiszelly Zoltán kiemelte, hogy március 15-én az is látszott, hogy a civiltüntetésen szónokolva Karácsony Gergely a saját 2024-es civil főpolgármester-jelölt imázsát kezdte építeni, azaz ő is felszállt az oktatás ügyére, azt próbálja meg átpolitizálni.

Vasali Zoltán: Szolidaritás, “az együttműködés új szintjei”

Vasali Zoltán politológus, egyetemi oktató a pedagógusok elmúlt egyéves tiltakozáshullámának új elemeként a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy az együttműködés új szintjei jelentek meg a tanárok demonstrációin a tiltakozások alkalmából, amire korábban nem volt példa, hogy például a szülők is kinyilvánították a támogatásukat, de a fiatalok, a tanulók is. Ezen túlmenően arra is volt példa, hogy a pedagógusok pártoltak egy másik ágazatot a „reformértékű” kormányzati lépéskor, amikor egy nap alatt megszüntették a Magyar Orvosi Kamara esetében a kötelező tagságot, a pedagógusok megszólították az egészségügyi dolgozókat, az orvosokat ‒ tette hozzá.

A pedagógusok és a kormány közötti egyeztetések kapcsán Vasali Zoltán emlékeztetett, hogy a kabinet az uniós felzárkóztatási és kohéziós források érkezésétől tette függővé a háromszor 10 százalékos pedagógus béremelésen túl a magasabb fizetésemeléseket. Azt, mint mondta,

a pedagógusok részéről kifejezetten taktikus és előremutató lépésnek tartja, hogy noha az Európai Bizottság felfüggesztette a Magyarországnak járó EU-s források egy részének az utalását - azok valamikor később érkeznek -, de az egyeztetések a pedagógusok képviselői és a kormányzat között mégis folytatódtak.

Sőt, jegyzőkönyvi szinten jelenik meg az egyeztetésekből kifolyólag több oktatási szakpolitikai kérdés is, hiszen a tanároknak nemcsak bérköveteléseik vannak. Az elemző külön pontokat emelt ki, amelyekről jelenleg is folynak az egyeztetések és szerinte ennek akkor is van jelentősége, ha nem tudjuk, hogy ezeket a kormány végül is elfogadja és törvénymódosításba iktatja-e, avagy sem.

Kimaxolják az egyeztetéseket Maruzsa államtitkárral

“Önmagában az, hogy a pedagógusok elérték az egyeztetések fenntartását egy eredmény, és elmondható, hogy amíg nem érkeznek az uniós források, addig is kimaxolják a béremelésen túli szakmai követeléseikről a tárgyalásokat” ‒ mutatott rá Vasali Zoltán.

Azt megfogalmazása szerint szomorúan látja, hogy a kormányközeli média ezekre az oktatási tárgyalásokra igyekszik ráhúzni azokat a kínos, kellemetlen történéseket, mint amilyen a Krúdys pedagógus asszisztens botrányos ügye vagy az Eötvös Gimnáziumban a felvételi eljáráskor a „hálapénz” megjelenéséről szóló hírek.

Azt még nem lehet tudni, hogy a mostani országos sztrájkban pontosan hány pedagógus vesz részt a két nap alatt, de mint az elemző megjegyezte, általában minden kilencedik- tizedik tanár aktív a tiltakozásokban. Munkatársunk kérdésére, hogy lehet-e megegyezés a legfontosabb konfliktusos kérdésekben a pedagógusok és az oktatási kormányzat között Vasali Zoltán annak a meglátásának adott hangot, hogy egyrészt az látszik, hogy a belügyi tárcát vezető és az oktatási ágazatot felügyelő Pintér Sándor miniszter „kényszerből tárgyal”, másrészt, mint az elemző fogalmazott, reméli, hogyha majd az uniós pénzek megérkeznek, a kormány tartani fogja a szavát és a pedagógusoknak valóban kifizetik majd a magasabb béremelést, és az 2025-re ténylegesen is eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Itthon

“A kormány csendben letöri az ellenállást a csúcsokon” vs. a „szolidaritás, együttműködés új szintjei” - elemzők a tanárok egy éves tiltakozásáról

kapcsolódó cikkeink