Az MCC kuratóriumának az elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója megnyitó beszédében két gondolatot osztott meg a média helyzetével kapcsolatban.

Az egyik az, média szuverenitási kérdés:

“aki uralja egy adott ország médiáját, az dönti el, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását, és ezen keresztül azt is, hogy ki uralja magát az országot” - jelentette ki.

Tehát az, hogy a média alapvetően nemzeti gondolatot tükröz, nemzeti tulajdonban van, stratégiai ágazatnak tekinthető minden országban - tette hozzá Orbán Balázs.

Stratégiai ágazat, szuverenitási kérdés

Aztán olyan képzeletbeli tulajdonosi viszonyokat villantott fel, hogy például “az Amerikai Egyesült Államokban Oroszország kezében van a média jelentős része”, “vagy a német média jelentős része francia kézen van”, vagy fordítva. Szerinte a franciák biztosan nem örülnének ez utóbbinak, “és ez nem arról szól, hogy a franciák azt gondolják, hogy jobbak, mint a németek”. Ez arról szól, hogy a média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, és bizony nemzetstratégiai összefüggésekben kell róla gondolkodni - jelentette ki.

Magyarország is így gondolkodik a média kérdésében - mondta, és felidézte, hogy 2010-ben a magyarországi média kevesebb mint 24 százaléka volt hazai tulajdonban. “Nem konzervatív, nem szocialista, nem liberális tulajdonban, hanem magyar állami tulajdonban, magyar alapítványi tulajdonban, magyar üzleti tulajdonban és magyar egyházi tulajdonban. Ez borzalmas kiszolgáltatottságot jelentett” - fogalmazott Orbán Balázs.

Most “nagyon büszkék vagyunk arra, hogy eljutottunk odáig, hogy ez az arány ma már 50 százalék fölött áll - jelentette ki. A nyugat-európai médiapiacon szinte nem is tudunk 70-80 százaléknál alacsonyabb arányt mondani, és a magyar helyzeten is dolgozunk, mivel ez szuverenitási kérdés” - ismételte meg.

A magyar alapítványok, magyar egyesületek, magyar magánszemélyek, konzervatívok, szocialisták, liberálisok, magyar egyházak és természetesen a magyar állam is mind médiatulajdonosok közé tartozik. “Azt hiszem, hogy ez természetes és jó médiapiaci átalakítás” - jegyezte meg.

Orbán Balázs a médiaviszonyok tekintetében közölte, hogy Nyugat-Európában “és főként a nyugat-európai liberális oldalon” tehát olyanokért kritizálnak minket, ami ott egészen természetes, ami ott nem is lehetne másképp, ami náluk az élet természetes rendje.

Mint mondta, Kelet-Közép-Európában új a felismerés, és a megerősödésének az egyik záloga is, hogy a régió országainak médiapiaci helyzetében a szuverenitás mint gondolat megjelenik - nyomatékosította.

Média és ideológia? “Szolgálóleány kezd lenni”

A másik gondolat, amit Orbán Balázs a nyitóbeszédében felvetett az volt, “hogyan is jön össze a média és az ideológia. Összejön-e egyáltalán?”

Szomorú helyzetnek nevezte, hogy a nyugati világon belül felemelkedésben van egy olyan trend, amit mi, magyarok jól ismerünk a ’89–’90-es rendszerváltoztatást megelőző időkből, a szocializmus idejéből: a média bizonyos ideológiák szolgálóleánya kezd lenni.

“A woke nevezetű, alapvetően neomarxista alapból építkező ideológia foglyul ejti a médiát, és ennek az ideológiának a szolgálóleányává válik egyre több médiafelület Nyugaton. Ez biztosan olyan fejlemény, amelynek mi, magyarok nem örülünk - hangoztatta.

Mint mondta, megakadályozni nem tudjuk, és nem is szeretnénk, “mert bízunk az értelem és a meggyőzés erejében”. Aztán azt a megoldást vázolta, hogy “mi, magyarok azt tudjuk tenni, hogy támogatjuk azokat, akik nem így gondolkodnak, hanem úgy gondolják, hogy a médiának mégsem az ideológia szolgálóleányaként kell működnie”.

“A legnagyobb politikai botrány”

A nyitóbeszédében - a médiaszuverenitás kérdése kapcsán - Orbán Balázs kiemelte, hogy a “jelen pillanatban a rendszerváltoztatás utáni Magyarország legnagyobb politikai botrányt”, ami foglalkoztatja a magyar nyilvánosságot a 2022-es választások óta derült ki: “a baloldalt döntő mértékben különböző szürke csatornákon keresztül külföldről finanszírozták”. És az a média, “amelyik a baloldali pártok aktív politikai támogatását végezte el a kampányban, az is speciálisan a választások előtt külföldről finanszírozott médiaként működött” - jelentette ki.

A nyugati világ térképén - Karinthyt idézte a világhírről

Aztán arról beszélt, hogy miért került fel, és jó-e, hogy Magyarország, “ez az alapvetően kicsi, kulturálisan izolált közép-európai ország fölkerült a nyugati világ térképére, amikor az elmúlt 12 évben egy erős konzervatív keresztény jobboldali kormány irányította.

Orbán Balázs Karinthy Frigyest idézte, aki egyszer azt mondta: „sem az interjút nem szeretem, sem a nyilvános szereplést, a reklámtól valósággal irtózom, feltűnés nélkül titokban szeretnék világhírű lenni”.

“Valahogy így vagyunk ezzel mi, magyarok is. Nem szeretjük az interjút, a nyilvános szereplést, a feltűnést, a feltűnősködést, de azért ha feltűnés nélkül, titokban világhírűvé válunk, akkor nem ugrunk el ez elől a lehetőség elől” - jelentette ki, levezetve: az elmúlt 12 évben “belecsöppentünk egy olyan helyzetbe, hogy a nyugati világban éppen azok az erők vannak domináns többségben, akik nem nemzetekben gondolkodnak, akik a vallást valami ősi, elmaradott, kidobandó terméknek gondolják, akik számára a család bármit jelenthet”. És akik valójában a nemzeti szuverenitás több évszázados nyugati gondolatával nem értenek egyet, “sőt annak lebontásán dolgoznak” - festette le a helyzetet.

“És mellettük van ez a kis Magyarország, amely egyszerűen feltűnősködés nélkül világhírűvé vált azért, mert itt a magyar emberek sorozatosan egy olyan kormányra szavaznak, amelyik ennek homlokegyenest az ellenkezőjét gondolja” - jelentette ki, megerősítve: a szuverenitás, a vallás, a család, a hagyományos értékek szerepe és azon keresztül egy, a 21. századi kihívásokat jó állapotban váró ország képének kialakítása az, amin dolgoznak.

Nagyon örülök annak, hogy ez a konferencia megvalósult. Nagyon hálás vagyok, hogy ennyi nemzetközi szakértő jött el, és hogy Magyarország iránt is ennyien érdeklődnek. Ahogy említettem, a médiaszuverenitás, Magyarország szuverenitása az újabb ezer évünk nem biztosítható médiaszabályozási, médiapiaci kérdések áttekintése nélkül - mondta végül Orbán Balázs.

Szalai Zoltán: Megérteni és elemezni…

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója arról beszélt, a konferencián arra törekszenek, hogy megértsék és elemezzék a média világának az átalakulását, a trendeket, és hogy a média/az újságírók hogyan alakították át a véleménymeghatározást.

A 26 éve működő MCC-ben több mint 6100 diák képzését végzik, Kárpát-medence szerte 25 képzési helyszínen. A közelmúltban megnyílt a brüsszeli MCC-központ is. Az MCC is “hisz a könyvek erejében”, kiadójuk, az MCC Press eddig több mint 60 könyvet adott ki magyar és nemzetközileg elismert szerzőktől egyaránt, és jelenleg 45 kötet áll előkészület alatt - hangzott el.

A MCC The Future of Publishing/Konferencia a publikálás jövőjéről rendezvényen három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait kilenc panelbeszélgetés keretében a médiapiac helyzetéről.

Itthon

Orbán Balázs: Aki uralja az ország médiáját, az dönti el, ki uralja az ország gondolkodását

kapcsolódó cikkeink