A már elfogadott nyári törvényhez képest 2610 milliárd forintra duzzadt a rezsivédelmi alap. A költségvetési hiányt 8,5, míg a hiánycélt 3,9 százalékra emelte a kormány. A növekedési előrejelzés ugyanakkor maradt másfél százalék.

A nyugdíjakra 600 milliárd forinttal juthat több, mint azt a kabinet nyáron gondolta. Az áfabevételekből pedig további 900 milliárd folyhat be a büdzsébe. Új elemként jelent meg, hogy a kabinet az energiaágazat osztalékaiból is több mint 100 milliárd forintot vár.

„A bevételi oldalon azt látjuk, hogy jelentősen növekednek jövőre a bevételek a nyári állapotokhoz képest, lehet gondolni az áfabevételekre, vagy a gazdálkodó szervezetek befizetéseire vagy akár a különadó emelésére vagy több különadó befolyására, miközben a kiadási oldalon ilyen jelentős tételeket, akár nadrágszíjhúzást nem látunk” – fogalmazott Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója.

Az önkormányzatok viszont készülhetnek a nadrágszíj meghúzására. Az utak és járdák felújítására elkülönített összeg teljes egészében eltűnt a büdzséből. Kompenzációt ugyan kapnak az energiaárak miatt, de az nem fedezi a kiadásokat. Sok helyen már a kötelező feladatok ellátása is falakba ütközik.

„Az utak rosszabb állapotban vannak, kátyúsak, jóval kevesebb szolgáltatást biztosítottak már az elmúlt év második felében, mint amennyit a lakosság megszokott. Ez még kevésbé volt érezhető, de szépen megyünk tovább a szolgáltatások minőségének szűkítése irányába, tehát a csődközeli helyzetbe” – árulta el Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

A Pénzügyminisztérium szerint a 2023-as büdzsé a rezsivédelem költségvetése lesz. A DK szerint viszont a megszorítások költségvetése érkezhet. A kabinet legkésőbb január közepéig a parlament elé terjeszti a módosításokat, hogy azokat az Országgyűlés is jóvá hagyja.

Itthon

Szakértő a költségvetésről: jelentősen növekednek a bevételek, de a nadrágszíjat nem húzzák be

kapcsolódó cikkeink