"A magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi makrogazdasági mutatók az EU-ban az első második legrosszabb helyen vannak, jövőre a legrosszabb lesz, mert a 15-18% közötti infláció a legmagasabb az EU-ban" - ezekkel a mondatokkal élesen bírálta a kormányt a jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Matolcsy György akkor azt mondta: főleg kormányzati intézkedések az okozói a kirívóan magas inflációnak.

Orbán Viktor bő két héttel később, a nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt: az árstabilitást a jegybanknak kell garantálnia - bár egyedül nem tudja, de az oroszlánrész az övé. Közben meg az infláció 20%-os "álomhatár" felett van, tehát óriási nyomás van a jegybankelnökön, ezt meg kell érteni - tette hozzá a miniszterelnök.

"Másfelől, az eszköz amit választott a jegybank, hogy magas kamatokat vezetett be a gazdaságba, ez ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét, tehát a vállalkozók oldaláról is óriási nyomás alatt van a jegybank. Nehezebb helyzetben van, mint én magunk között szólva" - fogalmazott.

A küzdelem a jegybank és a kormány között most már 13 hónapja zajlik, hogy tudniillik ki vigye el a balhét a gazdasági mélyrepülésért - röviden így festette le a helyzetet Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke Egyenes Beszéd című műsorunkban. Pedig akkor még nem is tudhatta, hogy a költségvetési tanács december 27-i határozatát a háromból csak ketten ellenjegyezték – a jegybankelnök szignója ugyanis hiányzott.

A Párbeszéd szerint nem az a legfontosabb, hogy mindenki aláírta-e a tervezetet. Jámbor András, a párt politikusa azt mondta: csak azt látják, amit a Költségvetési Tanács írt eddig, de három nappal az év vége előtt még nincs költségvetés, a kérdés inkább az, hogy ezeket a bizonytalanságokat milyen megszorításokkal fogja a kormány kompenzálni.

A Jegybankot három évig irányító Bod Péter Ákos szerint az egyik pluszbevétel, amire a kormány számít, az ágazati különadók. A szakember szerint ez lehet az oka annak, hogy éleződik a konfliktus az MNB és a kormány között.

"Minden különadó egy nap múlva vagy egy hónap múlva megjelenik a fogyasztói árakban. Nem tudják a cégek, a bankok a biztosítók a kiskereskedelmi vállalatok a gyógyszergyárak és nem tudom felsorolni a sok különadót, nem tudják lenyelni. Ez a pálya inflációs és nyilván egy központi bank számára ez azt jelenti, hogy nem tudja teljesíteni a vállalt feladatát" - vélekedett a közgazdász.

Kerestük a Fideszt is, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a jegybankelnök nem írta alá a tanács határozatát, illetve, hogy a párt szerint ki a felelős a magas inflációért. Válaszukban azt írták: a magas európai infláció oka a brüsszeli szankciós politika. A Nemzeti Bankot is megkérdeztük, hogy miért maradt el Matolcsy György szignója, illetve milyen esetleges fenntartásaik vannak a költségvetéssel. Írásban azt válaszolták: az MNB-t Virág Barnabás alelnök képviselte az ülésen, a tanács határozata tükrözi a jegybank álláspontját, Matolcsy György pedig előre tervezett szabadsága miatt maradt távol.

Itthon

Jövő évi költségvetés: miért hiányzik Matolcsy György aláírása?

kapcsolódó cikkeink