A betanított munkások, óránként átlagosan bruttó 1579 forintot keresnek. A nagyipari cégek azonban létszámhiánnyal küzdenek, 60-80 ezer betöltetlen állás van jelenleg.

„Bizony a magyar bérek egyáltalán nem magasak, sokkal inkább a sereghajtók közé tartozunk” – fogalmazott Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A szakember úgy véli, ha a bérhelyzet a jövőben sem javul, az még nagyobb problémát idézhet elő, amit a cég felmérése is igazol.

„Az idei kutatás azt mutatja, hogy gyakorlatilag a munkavállalóknak a fele, már mozdulna, menne, illetve ezen munkavállalóknál a 30-40 százaléka külföldre is költözne” – mondta Nógrádi József.

A hazai munkaerő elvándorlás nem tűnik pótolhatónak, ugyanis külföldről Magyarországra nem jön több munkavállaló. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a gazdaság teljesítményét kellene javítani, hogy jobb bérek legyenek, és akkor a munkaerő is itthon maradna.

„Ez olyan, mintha mindig a következményekkel kezdenénk, mintha a farok csóválná a kutyát, nem a béreket kell fölvárakoztatni, a gazdasági teljesítményt kell felzárkóztatni és az automatikusan húzza magával a béreket” – mondta Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke.

Az Európai Parlament nemrég megszavazta az európai minimálbérekre vonatkozó szabályozást, hogy javítsa az emberek munka- és életkörülményeit. A tagállamoknak ezáltal a helyi gazdasági tényezők alapján kellene biztosítani a tisztességes megélhetést garantáló minimálbért. A szabályozás azonban nem kötelező érvényű, a minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik.

Az iparkamara elnöke pedig már jelezte, ő nem támogatja az uniós minimálbér bevezetését. Parragh László szerint a hazai versenyképesség egyik alapja még mindig az olcsó munkaerő. Hozzátette: „Az hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amíg az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható.”

A DK szerint Parragh kijelentése a kormány valódi célját mutatja, miszerint minél alacsonyabb legyen hazánkban a bérszínvonal.

Az MSZP szintén reagált az iparkamara elnökének kijelentésére, azt írták, hogy „nem Brüsszel, nem a baloldal a magyar emberek csóróságának az oka, hanem maga a rezsim, a Fidesz társadalompolitikája és ezt Orbán főtanácsadója a saját szájával mondta ki”.

Itthon

Parragh László: a hazai versenyképesség egyik alapja még mindig az olcsó munkaerő

kapcsolódó cikkeink