A kialakuló energiaválság hatásairól beszélt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) “Új feladatok, új megoldások“ rendezvényén Palkovics László.

Az Orbán-kormány technológiai és ipari minisztere tegnap esti előadását - a szakmai életútja és politikai pályaíve relációjában - egy “vidám felütéssel” indította, azzal, hogy “ha az ember mérnök, lehet miniszter is, visszafelé ez már nehezebb dolog lenne”. Mint mondta, a mérnökségre a legbüszkébb, mert “miniszter bárki lehet”, mérnök azonban csak az, aki megtanulta. Az általa vezetett ITM-ről azt mondta, hogy Magyarország legsikeresebb minisztériuma volt az előző ciklusban, ez lett most a TIM, “ami néhány hónapja, a kormányalakítás óta létezik”.

“Négy éve egy kukoricaföld volt ott”

Az előadásában Palkovics László arról beszélt, hogy Magyarország high-tech téren az ötödik a világon, “a gyártás modernsége tekintetében”. Megjegyezte, hogy persze mondhatjuk, hogy a külföldi multinacionális cégek idejöttek, “ez igaz” is, de a környezetet ehhez Magyarország biztosítja. “A mi iskoláinkból kerülnek ki azok a mérnökök, akik ezt valamilyen formában működtetik”. Az önellátást és az ország védelmi képességének a növelését emelte ki, és a páncélozott harci járműveket említette, aminek a gyártását megcélozták. A zalaegerszegi épülő ökoszisztémáról azt mondta: pestiesen szólva “az nem semmi”, mert Európában még egy ilyen nincsen. A gyár és a kutatóintézetek helyén négy évvel ezelőtt “egy kukoricaföld volt” - fogalmazott - most azonban az épületek tele vannak mérnökökkel, kutatókkal. “Ezt a feladatot teljesítettük” - jelentette ki.

A hazai ipar versenyképességében “nem állunk annyira jól” - ismerte el, és következő négy év egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy ezen javítsanak.

Energia és klímapolitika

Az előadása vezető témája az energetika és klímapolitika volt. Palkovics László szerint a kérdés, hogy a zöld átállást végre tudja-e hajtani Európa. “A háborút az összes nyomorúságával” nem akarta senki - fogalmazott. Viszont mint mondta, ez felhívta a figyelmet arra - amit előtte is sejtettünk, csak nem volt probléma, amíg jön a csövön a gáz - hogy “mi van, ha nem jön”? - vetette fel. El kell gondolkodni, milyen a kitettsége Magyarországnak az energia terén, és ha ezt csökkenteni akarjuk, itthon a zöld energiaforrásokból érhetjük el. 2050-re Magyarország karbonneutrálissá válhat - erősítette meg a miniszter.

Palkovics László az energiaszuverenitás mellett az energiahatékonyságra hívta fel a figyelmet. “Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges” - mondta.

Ennek a megoldására a kormány három pontban határozta meg a feladatokat: a három pillér egyike, hogy a földgáz arányát csökkenteni kell, az alternatív energiaforrások arányát növelni és a növekvő villamosenergia-igényt kiszolgálni. 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra szeretnék a fogyasztást mérsékelni, hogy 2050-re a városokban távfűtés, a lakóépületekben hőszivattyús fűtés legyen meghatározó. Az átálláshoz pénzre van szükség, ezért az EU-tól várnak segítséget. Az ország energiafelhasználásában 35 százalék a földgáz aránya, ha pedig azt is hozzáadjuk, ami gázt a villamos energia és a távhő előállítása során felhasználunk, 43 százalék jön ki, ami Palkovics László szerint nagyon magas”magas. Ennek a jelentős részét a lakosság és a közszolgáltatások fűtésre használják, amin ha változtatni akarunk, komplex átalakításra van szükség.

2014-ben, amikor a kormány a rezsivédelmet bevezette, a háztartások 2,5 milliárd köbméter gázt használtak el, míg 2021-ben ez már 4 milliárd köbméter volt, holott nem voltak hidegebbek a telek és az újonnan épült házak sem rosszabbak, ezért ez másból adódik. „Egyszerűen túl olcsó volt az energia, ezért aztán így jártunk ezzel a dologgal. Ebből lesz egy automatikus csökkenés, és van egy sor programunk, ami ezt támogatja” - jelentette ki a miniszter.

Magyarországon a meglévő gázmezőket akarják jobban hasznosítani, 2 milliárd köbmétert szeretnének kitermelni - ezt jövő év közepére el fogjuk érni.

De az elektromos-áramosítás jobb feltételrendszerének a megteremtése is ide tartozik, hogy a gázalapú magyar gazdaság alakuljon át villamosáram alapúvá - mondta a miniszter.

A napenergiáról

A napelemekről, a napenergiáról szóló kormányhatározat kapcsán a miniszter azt mondta: ez nem egy triviális feladat. “A Nap vagy süt, vagy nem süt, mind a kettő okoz gondot”. Ha túl sokat süt, akkor túl sok az energia, ha keveset, akkor meg pótolni kell - mondta, kijelentve: erre a megfelelő rendszer kell, “és ez nem minden esetben egyszerű”.

A kormány célja, hogy miután most az ország energiafelhasználásában 35 százalék a földgáz aránya, 2050-re ez 10 százalék alá kerüljön - jelentette ki.

Szélerőművek

Ami a szélerőművekről a kormány úgy gondolja: ezeket is engedélyezni fogják. Arról, hogy ehhez megváltoztatták a kormán hozzáállását, Palkovics László azzal indokolta: most már kisebb teljesítményű erőművekkel is megbízhatóan lehet sok energiát termelni.

Itthon

Palkovics az MCC-ben: “Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges”

kapcsolódó cikkeink