Bízik abban, hogy az év második felében lezárulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal és még év végéig meg is érkezik az uniós finanszírozás Magyarországra - ezt Navracsics Tibor uniós forrásokért és a területfejlesztésért felelős miniszter erősítette meg az Új feladatok, új megoldások című beszélgetéssorozat mai estjén, a Mathias Corvinus Collegium - MCC rendezvényén az előadásában.

A miniszter a panelbeszélgetés során ezt újra elmondta Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolája vezetőjének a kérdésére is. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli tárgyalásokon “lényeges technikai kérdésekről már nincs szó”, “nagyon közel áll egymáshoz a Bizottság és a kormány álláspontja”. Azt mondta, hogy a “tárgyalás-sorozat a szó legtágabb értelmében folyik, egy-két jelentősebb tisztázandó kérdésben “online, és off line” is tárgyalnak, szinte folyamatosan.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy nem itt látja ma már a megállapodások akadályát, “hanem a politikai akaratban”.

A brüsszeli bizottsági elvárások az általánosságok szintjén mozogtak - számolt be a tapasztalatairól. Míg a lengyeleknél, Varsó esetében lényegesen jogiasítítottabb eljárásról van szó a Bizottság részéről, “könnyen azonosítható jogias kritériumrendszerrel” - ez a lengyel igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozik elsősorban - a mi esetünkben az Európai Parlament indította el Judith Sargentini jogállamisági jelentése alapján a 7-es cikkelyes eljárást, “és sok esetben ez jelenti a mai napig a bizottsági kifogások alapját”. Viszont ezek “a mondatok” más bizottsági forrásokkal cáfolhatók - tette hozzá. Navracsics Tibor a Res Judicata-val írta le a bizottsági aspektust, a szavaiból az derült ki: olyan kérdéset is napirenden tart a Bizottság, amit ő maga zárt le még miniszterként 2013-ban, illetve 2014-ben, és amelyeknek már akkor pontot tettek a végére. Erre viszont az a bizottsági illetékes válasza: “Jó jó, de én mégis megkérdezném…” Ez nehézzé teszi a tárgyalásokat - árulta el.

Navracsics Tibor elmondása szerint arra várnak: a Bizottság mondja meg, “mit kér ahhoz, hogy a tárgyalások politikailag is lezárható szakaszba érjenek”.

A kormány esetében megvan a szakmai felkészültség, közel vannak az álláspontok és a politikai akarat is megvan, ő abban bízik, hogy a közeljövőben megjelenik a politikai akarat a Bizottság részéről is, ezt most “nem érzi kitapinthatónak” - fogalmazott Navracsics Tibor.

A miniszter azt is elmondta, “komoly elvárás az Európai Bizottság részéről, hogy reformértékű szakpolitikai lépések történjenek. E tekintetben az oktatás-feljesztést említette, “a tágabb környezetet is beleértve”, “és igen, a tanárok béremelését is” - jelentette ki. De ez a bizottsági elvárás az energetika terén az autonómia az irányába és a kötöttpályás közlekedésnél is - árulta el.

Arra, hogy milyen érzés tárgyalni a Bizottsággal Brüsszelben, azt mondta:

következetesen a polarizáció ellen van, Magyarország az Európai Unió része, Magyarországnak szülsége van az Unióra, és az EU-nak Magyarországra

- szögezte le.

Mindig is úgy gondolta, a végén meg kell egyeznünk valamilyen formában Brüsszellel, “úgy, hogy a megegyezést követő napon is jó érzéssel tudni kell köszönni egymásnak” - magyarázta.

Könnyebb megsértődni, az ajtót becsapni ( és otthagyni a tárgyalást ), de ő “azért kapja a fizetését, hogy maradjon”. Az elmúlt másfél hónapban ennek a híve volt, és ért el a kormány eredményeket - tette hozzá.

A kormány részéről nagyon komoly gesztusok voltak a Bizottság felé, reméli, hogy ezt a Bizottság is értékeli - jelentette ki Navracsics Tibor.

A biztosok közül Jourovával, az értékek és átláthatóságért felelős alelnökkel, Timmermans-szal, az Európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnökkel, Vestagerrel, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnökkel együtt dolgozott, a kohézió és reformok biztosával, Ferreirával pedig kifejezetten jó tárgyalásokat tudott folytatni, “az emberi tényező igenis számít” - fogalmazott, hangsúlyozva:
ki meri jelenteni, hogy az európai belpolitikában “a személyes kapcsolatrendszer elképesztően fontos”, “ezt folyamatosan karban kell tartani, mert ha nem nő, akkor csökken, és ezt az országok jól tudják használni”.

A miniszter Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök példáját hozta fel, aki “1974 óta ott volt minden fogadáson, konferencián, kongresszuson, és rendkívül vastag a telefonkönyve” - jellemezte a brüsszeli személyes nexusok fontosságát.

“A kurucos mentalitás azt csinálja, hogy ledöfjük azt, akivel nem értünk egyet, akár még a torkát is elvágjuk”. Igen, lehet ajtót csapkodni, de ez nem fog működni - hívta fel a figyelmet.

Kellő nagyképűséggel azt mondhatja, hogy akikkel a Juncker-bizottságban, Brüsszelben együtt dolgozott, azokkal nagyon jó a kapcsolata, és ha tárgyal valakivel, és valamiben nem értenek egyet, úgy áll föl az asztaltól, hogy két hónap múlva is odamegy - erősítette meg.

Az EU mindig megállapodások sorozata, “tárgyalási lánc”, számos olyan csomag/ügylet köttethető meg, hogy ki- ki enged - derült ki a szavaiból, de mindenekelőtt a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

“Konfliktus nélküli együttélés nincs”

Navracsics Tibor azt hangsúlyozta Brüsszel és az uniós intézmények kapcsán, hogy “konfliktusok nélküli együttélés nincs”.

A tárgyalási folyamat kulisszatitkairól már a pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy ilyenkor a magyar kormány ad egy kiinduló tárgyalási ajánlatot, és részletezi a Bizottságnak, hogy az uniós forrásokat miként használná fel. A Bizottság ezt megnézi, összehasonlítja a többi EU-s ország pályázati anyagával, ezt követően indul egy tárgyalási folyamat, hogy „jó-e, megvalósítható-e mindez”.

A miniszter azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által sokat kritizált és korruptnak tartott magyar közbeszerzési rendszer “az eredménytábla” szerint az uniós középmezőnyben van, míg Ausztria például már a piros sávban. De az igazságszolgáltatásra is ez a jellemző, ott is az uniós átlagon belül, a középmezőnyben foglalunk helyet, “nincsen komoly fenyegetettsége a magyar igazságszolgáltatásnak” - mondta.

Területfejlesztési cél: 2030-ra az EU öt legfejlettebb országa között legyünk

Magyarországon fejlesztési politikáról beszélni uniós pénzek nélkül nem lehet - jelentette ki a miniszter. „Nálunk a területi politikának azért nincsenek nagy hagyományai, mert megszoktuk, hogy centralizált politikai környezetben élünk, Budapest pedig a maga kétmilliós lakosságával meglehetősen domináns pozícióban van” - fogalmazott.

A legfontosabb cél kettős: a versenyképesség biztosítása a nyomásnak kitett régióknak és segíteni kell a felzárkózásban a többi régiónak - hangoztatta. A turizmus kapcsán azt mondta: „csínján kell bánni” azzal, hogy a turizmus a kitörési pont, a Magyarországra érkező turisták nagy része ugyanis a Budapest-Balaton-gyógyfürdők tengelyt célozza meg.

Az ország régiói versenyben vannak az Európai Unió régióival - de míg Budapestnek Béccsel, Pozsonnyal, vagy Prágával kell felvennie a versenyt, addig az Észak-Dunántúlnak a többi, hozzá hasonló európai régióval - hangzott el. De mindegyik régió lépésről lépésre közelíti az átlagot, Budapest 129 - 153 százalékosra, míg az Észak-Alföld 42-49-re.

A területfejlesztési politika céljai Navracsics Tibor szerint illozórikusnak tűnhetnek, de ambíciózusak is: a kormány azt szeretné elérni ugyanis, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.

Ennek első lépése azon célok azonosítása, amik élhetőbbé teszik az országot, a versenyképesség fejlesztése és a felzárkóztatás is. A következő években látványos ugrás lesz Magyarországon is a zöld és digitális megújulásban - mondta.

Az Európai Unió jövőjéről az volt a véleménye: nem gondolja, hogy az EU a gazdasági érdekközösséggé silányulna, de azt sem, hogy jön az Európai Egyesült Államok. Az Európai Unió „halad előre” - fogalmazott. A többsebességes Európa itt van velünk, az unióban a tagországok szabadon eldönthetik, hogy akarnak-e például Schengenhez, vagy az eurózónához tartozni. Az EU-nak figyelnie kell rá, hogy ezekhez a zónákhoz csatlakozhassanak a tagállamok, az Unió jelenlegi belső konfliktusai pedig “a rendszer velejáró jellemzői”. Ilyennek nevezte a jogállamiságot és a migrációt, de a klímapolitikát is felsorolta.

Itthon

Navracsics az EU-s pénzekről: “Nagyon közel áll egymáshoz a Bizottság és a kormány álláspontja”

kapcsolódó cikkeink