Varga Judit - akit Orbán Viktor újra felkért, hogy irányítsa az igazságügyi tárcát - a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatásán az expozéját az Alaptörvény kilencedik módosításával kezdte, hangsúlyozva: ez biztosítja az Isten, haza, család eszméjét, rögzítve „olyan evidenciákat”, miszerint „az anya nő, az apa férfi”.

A miniszter-jelölt kiemelte a gyermekvédelmi népszavazást is, hiszen mint hangsúlyozta, azon 3,6 millió ember mondta ki, “hogy gyermekeinket meg kell védeni”. Az ebből fakadó jogalkotói feladat részleteiről őszig egyeztetnek a Fidesz-frakcióval - hangzott el.

A tizedik Alaptörvény-módosításról Varga Judit azt mondta: a koronavírus-járvány is rendkívüli kihívásokat hozott, de végül minden helyzetben megtalálták a “legmegfelelőbb válaszokat”, mert “nem vagyunk tökéletesek, az élet színessége és a jogalkotás merevsége mindig kihívás elé állítja a jogalkotót”: világjárvány, migrációs járvány, “és már a szomszédunkban is háború dúl”.

Civilekkel való együttműködés

A bizottsági meghallgatásán Varga Judit beszámolt a civil szervezetekkel folytatott efyeztetésekről is. Azt különösnek nevezte, hogy azok a civil szervezetek, akikkel munkacsoportokban egyeztetett a minisztérium, a kampányidőszakban tüntetést szerveztek az Igazságügyi Minisztérium elé, aztán pedig „a mérce.hu baloldali portálon” adtak hangot azon megjegyzéseiknek, amelyeket a munkacsoportokban is elmondhattak volna.

Ez csalódás volt, “az nem partnerség”, de mint hangsúlyozta, „a jövőben is elszántan szeretne dolgozni a civilekkel”. Lesznek, akik sosem fognak valódi partnerekként viselkedni, de azért folytatja ezt a munkát, “mert hálásabb feladat nőként, anyaként nincsen az igazságügy miniszter számára mint a családjogi szabályozás segítése” - hangoztatta a bizottsági meghallgatáson.

A “szívügye”, az áldozatsegítés

Varga Judit a “szívügyének” nevezte az áldozatvédelmet, és felhívta a figyelmet, míg 2019-ben, amikor miniszter lett három központ volt az országban, márciusban megnyílt a tizenegyedik is. De a tervei szerint minden megyeszékhelyen lesz egy családsegítő központ - hangzott el a meghallgatásán. A cél, hogy az áldozatok minél könnyebben kérhessenek segítséget. A miniszter-jelölt a holland példát említette, amikor a központ jut el a bejelentést tevő áldozathoz.

Fontos kérdésnek nevezte a meghallgatáson a tárcájához átkerült fogyasztóvédelem ügyét is, e téren "tele vannak ötletekkel, lelkesedéssel" - fogalmazott a miniszter.

Kérdések: Pegasus-ügy, Völner-ügy…

A kérdések során Sebián-Petrovszki László (DK) a Pegasust hozta fel, és megkérdezte: Varga Judit elmegy-e az Európai Parlament Pegasus-bizottság elé. Varga Judit erre azt válaszolta: 2010 óta Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt, az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések is jogszabályok alapján működnek.

Másrészt, az Európai Parlament nincs semmilyen hatásköre ebben, ”a vizsgálata jogalapot nélkülöz”. Ráadásul “értelmetlen is, mert olyan információk alapján kellene döntést hozniuk, amilyen információkhoz ők nem tudnak hoztájutni”. Ráadásul az Európai Bizottság szóvivője egyértelművé tette, hogy ez a kérdés nemzeti hatáskör, a nemzetbiztonság minden uniós tagállamban nemzeti jogszabályok által lefedett terület” - mondta Varga Judit. “Az EP-nek nem szokott gondot okozni, hogy nemzeti hatáskörbe belelépjen, láttam már ilyet” - tette hozzá.

A Völner-botrányra vonatkozó kérdésre azt mondta: Magyarország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, a nyomozás pedig zajlik. “Az igazságot a jogerős bírósági ítélet fogja kimondani. Ami pedig a politikai felelősség kérdését illeti, április 3-án a választók kifejezték a véleményüket, ami “nagyon egyértelmű volt” - utalt az újabb, negyedik kétharmados Fidesz győzelemre, munkatársunk kérdésére.

Szabó Szabolcs (Momentum) kérdésére, hogy a Völner-ügy miatt felmerült-e benne az alkalmasság kérdése, Varga Judit válaszából az derült ki: az eset után az volt a feladata, hogy a minisztérium működőképességét biztosítsa.

A korrupció elleni közdelemről pedig szintén a DK-s Sebián-Petrovszki László kérdésére - miszerint a korrupciós rangsorban Magyarország helyezése egyre hátrébb van - Varga Judit azzal reagált: nem igazán hisz ezekben a statisztikákban. Ő azt idézte, hogy Magyarország az uniós átlagnál kétszer nagyobb arányban indít eljárást, nyomozást olyan korrupciós ügyekben, ahol az OLAF visszásságot jelez.

Varga Juditot a bizottság 8 kormánypárti igen és 3 ellenzéki nem szavazat mellett alkalmasnak találta arra, hogy újabb négy éves ciklusra vezesse az Igazságügyi Minisztériumot.

Itthon

Varga: „Az Európai Parlamentnek nem okoz gondot, hogy nemzeti hatáskörbe belelépjen”

kapcsolódó cikkeink