A friss és a korábbi Publicus-adatokat összevetve kiderül: az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. A március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka vélte így, a március végi kutatás idején már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig még ennél is 2 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Vagyis két hónap alatt 8 százalékkal csökkent a támadást agressziónak tartók aránya.

Közben 15 százalékról 28-ra nőtt, majd 25 százalékra esett vissza azok köre, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják. Minderre magyarázat lehet az Orbán-kormány államilag ellenőrzött médiájában sulykolt, az orosz kormánypropaganda érvei felé hajló hírmagyarázatok hatása.

A háború megítélésében továbbra is nagy különbségek vannak a megkérdezettek pártpreferenciája szerint. Míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban jelölték be az "inkább agresszió" választ, addig az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják "inkább agressziónak" az orosz támadást.

Az elmúlt két hónapban nem csak az orosz szerep megítélése változott: ha nem is jelentős, de elmozdulás érzékelhető abban, mennyire tartják valószínűnek a magyarok, hogy átterjed a háború Magyarországra.

Március eleje óta 79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint ez már inkább nem valószínű. Kicsit jobban tartanak a magyarok az orosz atomcsapástól: most a megkérdezettek 77 százaléka nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt, míg két hónappal korábban még 4 százalékponttal többen mondták ezt. Ezzel együtt most a kérdezettek 49 százaléka azt mondta, hogy kicsit vagy nagyon, de szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.

Itthon

Publicus: csökkent azoknak a száma, akik agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát

kapcsolódó cikkeink