Büszkén vette át három hónappal ezelőtt Szijjártó Péter a Barátság érdemrendet Szergej Lavrov, orosz külügyminisztertől. A Direkt36 oknyomozó portál szerint a külügyminiszter akkor már rég tudta, hogy az orosz titkosszolgálat feltörte a külügyminisztérium belső levelezését, és látja azt a titkosított és védett külügyi hálózatot, ahol minősített állami-, és diplomáciai információk futnak át.

„Olyan források árultak el nekem erről részleteket, akik tudtak erről” – mondta Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója.

A Külügyminisztérium vezetése 2021 ősze óta tudhat róla, hogy az oroszok feltörték az informatikai rendszerüket. Az ott dolgozókat viszont nem értesítették a támadásról. Helyette a minisztérium létrehozta a kibervédelmi projektet. Az újságíró szerint azonban a biztonsági előírásokat nem tartják be a külügyes dolgozók.

„Például olyan kínai eszközöket, kínai telefonokat használnak, amiről a minisztériumi körlevél szerint egyértelmű, hogy Kína felé is továbbítanak rejtett módon adatokat, és olyan e-mail klienst is használnak a külügyes dolgozók, amelyik nem titkosítja az adatforgalmat és különböző szerverekre tölti fel ezeket az adatokat” – magyarázta Panyi.

Gulyás József, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának korábbi tagja szerint azzal, hogy a kormány kizárta nyilvánosságot és nem tájékoztatta a szövetségi rendszert, lejáratta Magyarországot.

„Át lehetett volna csoportosítani a megfelelő erőforrásokat, hogy megerősítsék a kibervédelmet, és az ilyen támadásoknak ellent tartson Magyarország, Ehhez képest az ellenkezője történt” – fogalmazott Gulyás.

Az ellenzék úgy gondolja, Orbán Viktor tudatosan szolgáltatta ki Magyarországot Oroszországnak: a hosszú távú gázszerződéssel, Paks 2 gigahitelével, orosz kémek Budapestre telepítésével és a magyar kormány kibervédelmének szándékos leépítésével. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint Szijjártó Péternek le kell mondania, a DK-s Vadai Ágnes pedig arra kéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást hazaárulás miatt.

A híradónknak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint a nemzetközi jogsértés ténye valószínűsíthető, az ebből fakadó állami felelősség pedig egyértelmű.

„Hogy sikerül-e valamilyen nemzetközi bírói úton érvényesíteni, az első körben attól függ, hogy a sérelmet szenvedett állam akarja-e azt érvényesíteni vagy nem, és ha igen, akkor van-e ahhoz megfelelő fórum és a különböző joghatósági és egyéb eljárási feltátelek teljesülnek-e” – fejtette ki Lattmann Tamás.

Az ügyben megkerestük a Külügyminisztériumot, ám a tárca csak annyit reagált: „Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk.”

Itthon

Direkt36: Kína felé is továbbítottak rejtett módon külügyi adatokat

kapcsolódó cikkeink