Mint beszámoltunk róla, szerdán ítéletet hirdetett az Európai Unió Bírósága a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági perben. A bíróság elutasítja a kerestet és kötelezi Magyarországot, valamint Lengyelországot a rájuk eső perköltségek megfizetésére.

A magyar és a lengyel kormány együtt támadták meg a rendeletet, és ennek kapcsán az Európai Unió Bírósága egy olyan ítéletet hozott, ami bizonyos értékeket, ami az EU-ban alapvető fontosságú, nagyon intenzíven megvédett – mondta az ítélet kapcsán Pardavi Márta. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az ATV Start című műsorában hozzátette, hogy ez minden európai uniós polgár védelmét jelenti.

Felelevenítette, hogy az Európai Unió a II. világháború után egy gazdasági projekt volt azért, hogy béke legyen. „Úgy lehet békét teremteni, ha megbízunk egymásban, nem háborúzunk, hanem megbízunk. A megbízás jele, ha közös szabályokat, értékeket fogadunk el, és egymást segítjük pénzzel. Van egy bizalom, egy szolidaritás. Ha ezeknek a kapcsolata megroppan, akkor az azt jelenti, hogy az európai integráció is tönkre tud menni” – fejtette ki Pardavi. Megjegyezte, hogy a jövőben azt kell a Bizottságnak vizsgálnia, hogy valóban a közös szabályok megroppantak-e.

Arról is beszélt, hogy a Bizottság nem fogja holnaptól a Magyarország EU-s pénzfelhasználás elleni szankciók kezdeményezését elindítani. Végső soron az Európai Tanács fogja eldönteni, hogy szankciókat alkalmaz-e. „Ez egy politikai, hosszú folyamat lesz. Számításaink szerint alsó hangon négy, de inkább kétszer ilyen hosszú hónapig tarthat” – mondta Pardavi. Szerinte, aki arra számított, hogy a választásokig történik valami, az elszámította magát.

Amikor úgy dönt a Bizottság, hogy elindítja a folyamatot, akkor valószínűleg újra felteheti a novemberi levélben küldött kérdéseket. Konkrét, rendszerszintű problémákról fog egy levelezési kör megtörténni, miután a Bizottság úgy dönthet, hogy a problémák fennállnak, vagy a kormány is úgy dönthet, hogy a problémákat orvosolni próbálja – részletezte.

Hangsúlyozta, hogy a kérdések egyáltalán nem érintik a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, törvényt. Arról szól, hogy van-e Magyarországon független igazságszolgáltatás, antikorrupciós mechanizmus, és ha nincsen, annak az állampolgárok fogják meginni a levét – mondta a társelnök.

Itthon

Helsinki Bizottság a jogállami mechanizmusról: elszámította magát, aki azt gondolta, hogy a választásokig történik valami

kapcsolódó cikkeink