Idén nem lesz nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium, és állítólag a román átlagnyugdíj is lehagyta a magyart. A három rossz hírből egyik sem lehet meglepetés, mondta az ATV Start című műsorában Süle-Szigeti Bulcsú közgazdász, a Bankmonitor nyugdíjszakértője.
Nyugdíjkorrekció
A nyugdíjkorrekció elmaradása elvileg jó hír kellene, hogy legyen, mert nyugdíjkorrekcióra abban az esetben van szükség, ha az év elején végrehajtott nyugdíjemelés mértéke nem fedezné az éves inflációt. Idén e tekintetben jobban jártak a nyugdíjasok, hiszen a 6 százalékos nyugdíjemeléssel szemben nagyjából 4 százalék körüli éves pénzromlás várható, elemezte a helyzetet a nyugdíjszakértő. Már kérdés, hogy az úgynevezett nyugdíjasinfláció mindig magasabb az általános inflációnál.
Nyugdíjprémium
A nyugdíjprémium szintén egy esetleges juttatás, ami novemberben érkezne, ám ennek kifizetésére csak akkor van lehetőség, ha a gazdasági növekedés (GDP) éves szinten meghaladja a 3,5 százalékot. Idén erre semmi esély nincs, mint megírtuk, ismét technikai recesszióba süllyedt az ország, annak is örülhetünk, ha az év egészében lesz 1 százaléknyi GDP bővülés. „A nyugdíjprémium általában szerény összeg szokott lenni, legfeljebb 10-12 ezer forint” – emlékeztetett Süle-Szigeti Bulcsú.
A román nyugdíj
A parlamentben a miniszterelnök néhány héttel ezelőtt azon vitatkozott az MSZP elnökével, hogy Románia valóban elhúzott-e mellettünk gazdasági téren. Orbán azt mondta, aki meg akar győződni a valóságról, költözzön Romániába.
A két ország nyugdíjrendszerének összehasonlítása összetett kérdés: Tény, hogy a román átlagnyugdíj megelőzte a magyar átlagnyugdíjat. Romániában idén nyugdíj-újraszámítást hajtottak végre, ennek következtében szeptemberben 22%-kal megemelkedett az átlagnyugdíj. ráadásul az év elején is jobban jártak a román nyugdíjasok, mint a magyarok, ugyanis – szemben az itthoni 6 százalékos emeléssel – Romániában csaknem 14 százalékos év eleji nyugdíjemelés érkezett.
„Tehát keleti szomszédunknál egy év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj, és ezzel mi nem tudtunk lépést tartani”, mondta a műsorban a nyugdíjszakértő.
A szeptemberi adatok szerint Magyarországon 233500 forint volt az átlagnyugdíj, miközben Romániában 239 ezer forint fölé nőtt. Ugyanakkor Romániában egyrészt adóznak a nyugdíjak, tehát bizonyos szint fölötti néhány ezer forintnyi összeget levonnak a bruttó nyugdíjból, másrészt Magyarországon 13. havi nyugdíj is van. Összességében tehát a magyar nyugdíjasok több pénzből élnek, mint a románok.
180 ezer újabb lecsúszott idős
Az elmúlt években folyamatosan romlott a nyugdíjasok anyagi helyzete. A KSH megjelentette a Helyzetkép című kiadványát, és ebben nagyon szomorú fejleményről számol be: körülbelül 180 ezer fő csúszott le egy év alatt a társadalmi kirekesztődés vagy elszegényedés által fenyegetettek táborába.
A nyugdíjasok 28-29 százaléka érintett, ez elképesztően nagy szám, 500-600 ezer fő körüli tömegről beszélhetünk. És ez elsősorban az inflációra vezethető vissza: a pénzromlás miatt nagyon sokak anyagi helyzete gyorsabban rosszabbodik, mint azt a statisztikákból ki lehetne olvasni, mondta Süle-Szigeti Bulcsú.
Tömegek élnek 168 ezer forintnál is kevesebb pénzből: az úgynevezett ekvivalens medián jövedelem 60%-át tekintik szegénységi küszöbnek, ez 168 ezer forint. „Érdekes módon mi a Bankmonitoron idén pont azt számoltuk, hogy a létminimum szintje 160 ezer forint körül lehet, és valóban nagyon sokan élnek ezalatt”, tette hozzá a műsorban a közgazdász.