Hogy mi a boldogság? Abban valószínűleg egyetérthetünk, hogy ez egy érzés, és hogy különböző embereket különböző dolgok tesznek boldoggá. Az ENSZ-nek mégis van egy jelentése, amely megpróbálja rangsorba állítani az országokat aszerint, hogy hol a legboldogabbak az emberek. Finnország már hetedik éve vezeti ezt a listát. A Deutsche Welle riportere Helsinkiben finn boldogságnagykövetek segítségével próbált meg utánajárni, hogy miért van ez így. 

Nem új jelenség, hogy válság idején megnő a kereslet az arany iránt. A nagyobb kereslet magasabb árakat hoz magával, de olyan mértékű aranyár-emelkedést, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk, rég nem látott a világ. Az arany jelenleg drágább, mint valaha. Egy uncia, vagyis 31 gramm arany már több mint 2500 euróba, azaz több mint egymillió forintba kerül. De ki veszi ezt a sok aranyat? És tényleg ennyire válságálló? Ennek járt utána a Deutsche Welle stábja. 

Törökország középső részén a föld néha szó szerint megnyílik. A talaj hirtelen, egyértelmű előjelek nélkül egyszerűen csak beomlik, hatalmas lyukakat hátrahagyva. A mély gödrök egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez, embereket és állatokat is veszélyeztetve. A geológusok szerint a jelenség oka a süllyedő talajvíz, vagyis a szárazság és az éghajlatváltozás. A károsult gazdák egyelőre semmilyen segítségre sem számíthatnak az államtól. Pedig a lyukakból várhatóan egyre több lesz. 

Németország legnagyobb menekültközpontját Berlinben, az egykori tégeli repülőtéren állították fel.  Az eredetileg átmeneti szállásnak készült csarnokokban már több mint 5 ezren élnek. Vannak, akik évek óta. A körülmények azonban nem a legjobbak. 16-an alszanak egy helyiségben, a menekültek a privátszféra hiányára, koszra és káoszra panaszkodnak. A berlini menekültügyi hatóság azt mondja, nem tud javítani a helyzeten, mert nincs rá több pénz, miközben a menekültek továbbra is folyamatosan érkeznek a német fővárosba. 

Donald Trump újraválasztása nagy kihívások elé állítja Európát és az Európai Uniót. Különösen védelmi kérdésekben. Alapesetben a védelmi politika a tagállamok hatáskörébe tartozik. Brüsszel most mégis az EU első védelmi biztosának kinevezésével reagált az ukrajnai helyzetre és az amerikai elnökválasztásra. Az új biztos Litvániából származik. Egy olyan országból, amelynek létkérdés, hogy az EU képes-e megvédeni a területét. Donald Trumptól ugyanis nem sok segítségre számíthatunk.

Nyugat-Szerbiában van egy kis falu, ahol évszázados hagyománya van egy bizonyos típusú pulóver kötésének. Az itteni gyapjúból készült színes pulóverek az 1960-as években váltak világszerte ismertté, amikor egy helyi tervező műhelyt nyitott a faluban. Nem sokkal később jugoszláv és nemzetközi hírességek is kezdtek vásárolni a kézzel készült termékekből. Bár ma már kevesebb kötő van Sirogojnóban, a mesterséget sikerült megőrizni.