Magyar Péter azzal indította beszédét: „Köszönöm, hogy nem féltek kiállni a szabad, független, európai és jóléti Magyarország mellett,” felidézve, hogy az ’56-os forradalom egyesítette a társadalom minden rétegét – gyári munkásokat, földművelőket, értelmiségieket, fiatalokat és időseket, vidékieket és fővárosiakat.
Kiemelte, hogy 1956 a nemzeti tisztesség, a becsület és a hazaszeretet ünnepe, és emlékeztetett rá, hogy nagymamája is részt vett a forradalomban, amikor a Bem szobornál vonult fel, hogy igazságosabb Magyarországot követeljen. A forradalom jelentőségét abban látta, hogy a nép egy szikra hatására ébredt fel, és az egyetemisták tüntetése estére már százezreket vonzott. Ezek az emberek nem csupán az utcákon álltak ki, de tetteikben is megmutatkozott, hogy a nemzet legjobb arcát mutatja.
„Elkezdődött a magyar történelem 13 legcsodálatosabb napja, amely megrengette a világot”
– fogalmazott Magyar, hangsúlyozva, hogy ez az időszak minden magyar számára büszkeség és útmutatás kell legyen.
Magyar Péter beszédében kiemelte a miniszterelnök politikai igazgatóját és a külügyminisztert, akik szerinte elfelejtették az 1956-os forradalom eszméit, sőt meggyalázzák azokat. „Ezt kell a fejébe verni minden politikai igazgatónak és minden külügyminiszternek” – jelentette ki, utalva arra, hogy a magyar föld „nem eladó, nem átjátszható semmi pénzen.” Hangsúlyozta, hogy az ország területének védelme minden magyar közös kötelessége, mert „az évezredes magyar föld, amely nyughelye őseinknek, a fészek biztonságát nyújtó otthona a gyermekeinknek, szent és sérthetetlen.”
A Tisza Párt elnöke szerint 1956 szellemiségét a jelen politikai vezetők elfelejtették vagy figyelmen kívül hagyták, és olyan döntéseket hoznak, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel. Példaként hozta fel, hogy a külügyminiszter kitüntetést vett át az oroszoktól, miközben „azok feltörték a külügyminisztérium szervereit, és a legbizalmasabb dokumentumokat és információkat is ellopták.”
Magyar Péter élesen bírálta a miniszterelnököt is, akit azzal vádolt, hogy eltávolodott az 1989-ben képviselt elveitől. A miniszterelnök egykor a szovjet csapatok kivonását követelte, mára azonban „minden cselekedetével, minden mondatával meggyalázza 1956 örökségét.” A beszédben elhangzott a kérdés:
„Hová tűnt a ruszkik haza, miniszterelnök úr?”
Magyar Péter arra is kitért, hogy a mai vezetők egy része „puskalövés nélkül adná fel a hazájukat,” és hogy „vannak olyanok az állampártban, akik behunyják a szemüket” az orosz agresszió előtt. A külpolitika kapcsán éles bírálatot fogalmazott meg azokkal szemben, akik a nemzeti érdekeket feladva más nemzeteket hibáztatnak, amikor ugyanazok az oroszok támadják meg őket, akik 1956-ban magyar szabadságharcosokat gyilkoltak meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalom eszméi nemcsak a múltban fontosak, hanem ma is iránymutatóak kell legyenek a nemzet számára. „Legyen újra közös, legyen újra mindannyiunké” – mondta a lyukas zászlóról, amely szerinte emlékeztet arra, hogy mindenkinek kötelessége megóvni és megvédeni a hazát minden időben.
Magyar Péter szerint a forradalom hősei olyan példát mutattak, amelyet a mai társadalomnak is követnie kellene. Felidézte, hogy a forradalmárok „tömegek kart karba öltve vonultak az utcán”, és még a betört kirakatú üzletekből sem vittek el árut, bizonyítva ezzel a közös cél és az erkölcsi tisztaság iránti elkötelezettségüket. „Az ünnep az, amikor a nép megérzi, hogy hatalmasabb az elnyomóinál” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy 1956-ban a magyar nép bátran szembeszállt a hatalommal, és nem hajolt meg az elnyomók előtt.
Magyar Péter szerint Orbánnak nincs felhatalmazása „semlegességről beszélni,” elárulni az 1956-os forradalom eszméit és az orosz érdekeket kiszolgálni.
Szerinte Orbán és Gyurcsány 20 év alatt Magyarországot az EU legszegényebb és legkorruptabb országává tették, annak ellenére, hogy rendelkezésükre álltak „az uniós ezermilliárdok” és a magyarok kemény munkája. A kormány helyett azonban „politikai, gazdasági, morális és megélhetési válságba” sodorták az országot.
Kiemelte: hárommillió honfitárs él a létminimum alatt, miközben az „Orbán-klánhoz tartozó oligarchák ezermilliárdossá váltak.” A vidék kiürülését és az „ázsiai migránsok tízezreinek betelepítését” is kiemelte, a szociális szolgáltatások – háziorvosi ellátás, szakrendelők, posta és vasútvonalak – leépítésével együtt.
Szerinte a kormány nem hajlandó elfogadni a „szükséges korrupcióellenes intézkedéseket,” és inkább „kínai hiteleken tartja lélegeztetőgépen a magyar költségvetést,” ahelyett, hogy csatlakozna az Európai Ügyészséghez és visszaszerezné az uniós pénzeket.
Hangsúlyozta: az 1956-os forradalmárok célja egy független, igazságos és jóléti Magyarország volt, és kiemelte, hogy a Tisza Párt célja is ez: „más irányba fordítani a hazánk sorsát.” A párt a választásokig dolgozni fog azon, hogy egy hazaszerető kormányt kínáljanak az embereknek, amelynek alapértékei: „becsület, tisztesség, szerénység, igazság, irgalom, érzékenység, türelem, vendégszeretet és megértés.”
Magyar a hazaszeretetet hangsúlyozta, amely szerinte azt jelenti, hogy mindenki részesülhet minőségi oktatásban és egészségügyi ellátásban, és „tisztességes bért” kap a munkájáért. Köszönetet mondott támogatóinak és önkénteseinek, külön kiemelve azokat, akik nem merik nyíltan vállalni a véleményüket a jelenlegi politikai helyzetben. Arra kérte az embereket, hogy 2026-ban gondoljanak a hazájukra, és „szavazzanak a Tiszára.”
Bejelentette, hogy november ötödikétől elindítanak egy társadalmi párbeszédet „A magyarok hangja” címmel, ahol minden magyar ember véleményét kikérik fontos nemzeti kérdésekben, mint az egészségügy, oktatás és a gazdaság helyzete. Ezzel a párbeszéddel a magyar emberek közvetlenül hozzájárulhatnak a jövőbeli döntéshozatalhoz.
Hangsúlyozva, hogy egyre több honfitárs „szeme nyílik ki,” de a nehezebb része még hátravan. Ahhoz, hogy a „Tisza áradása folytatódhasson,” a közös munka és bátorság elengedhetetlen lesz. Bejelentette, hogy elindítják a „Tisza Párt” honlapján a hazaszerető vezetők transzparens kiválasztását,
amely során olyan elkötelezett, hazaszerető embereket keresnek, akik a maguk szakterületén kiemelkednek, és világos vízióval rendelkeznek Magyarország jövőjéről.
Hangsúlyozta, hogy a kiválasztási folyamat nemcsak országgyűlési képviselőjelöltekre vonatkozik, hanem több ezer szakemberre is, akik segítenek a 2026-os választások után a kormányzás felelősségét zökkenőmentesen átvenni, és Magyarországot „egy növekvő jóléti európai pályára” állítani.
Magyar kiemelte, hogy a jelenlegi politikai rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem hozzáértők, hanem „politikai haszonlesők, bólogató Jánosok” töltik be a vezetői pozíciókat. Ezt sürgetően meg kell változtatni, és ennek érdekében a tehetséges, hazaszerető emberek ideje elérkezett. A Tisza Párt célja, hogy szakértőket állítson a politikai és vezetői pozíciókba, akik valódi tettekkel járulnak hozzá Magyarország felemelkedéséhez.
Frissül…