2024 augusztusában az ipari termelés volumene 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a KSH. A feldolgozóipari alágak közül háromban nőtt, tízben visszaesett a termelés.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 júliusához viszonyítva 0,5 százalékkal mérséklődött.
Augusztusban az ipari export volumene 6,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,0, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 11,3 százalékkal esett vissza.
- Az ipar belföldi értékesítése 7,3, a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 10,2 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 10,6, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,2 százalékkal nagyobb volt.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás volumene 12,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,5, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,8 százalékkal csökkent.
- A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 24,0, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 15,0 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 9,8 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,2 százalékkal kisebb volt a 2023. augusztusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 19,7, a számítógép, perifériás egység gyártása 0,4 százalékkal csökkent.
Az előző havi bővülés után a feldolgozóiparból 16 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, ami a hazai eladások növekedésének és a kivitel csökkenésének az eredője. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,6 százalékkal bővült az előző év augusztusához viszonyítva. Öt alágazatban nőtt még a termelés, 6,2 és 24 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A többi öt alágazatban 1,2 és 23 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
A KSH kitért arra is, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 20 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
A 4,8 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, augusztusban 5,3 százalékkal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
A KSH kiemelte: Magyarország minden régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 3,8 százalékkal Dél-Dunántúlon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,9 százalékkal visszaesett 2023 augusztusához mérten. Az új belföldi rendelések 14,5, az új exportrendelések 10,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette a KSH.
Január-augusztusban az ipari termelés 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,6, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés az év első nyolc hónapjában, a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,5 százalékkal csökkent. Egy alágban stagnált, háromban nőtt a termelés volumene, 1,6 és 5,5 százalék közötti mértékben, leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában – jelentette a KSH.