Jun Szogjol, Dél-Korea konzervatív elnöke, a történelem során elsőként került őrizetbe hivatalban lévő elnökként, miután az országban tavaly tavasz óta tomboló politikai válság a csúcspontjára ért.
A krízis kirobbanása: rendkívüli állapot és vádak
Jun politikai pályafutása a kormányzati reformok ígéretével indult, de a december 3-án bevezetett rövid életű hadiállapottal fordulóponthoz érkezett. A rendeletet, amelyet az elnök a “baloldali erők által foglyul ejtett igazságszolgáltatási rendszer” elleni küzdelemként indokolt, a parlament órákon belül egyhangúlag elutasította. Az ellenzéki többségű törvényhozás Jun elleni impeachment-eljárást indított, amelyet az alkotmánybíróság tárgyal a következő hetekben – írja a Reuters.
Letartóztatás és tiltakozás
Január közepén mintegy 3 000 rohamrendőr érkezett Jun hegyvidéki villájához, hogy őrizetbe vegyék az elnököt. A házban összegyűlt politikai szövetségesei előtt Jun azt hangoztatta, hogy „az emberek most látják, milyen súlyos a helyzet.” Az elnök végül megadta magát a hatóságoknak, hogy elkerülje az erőszakot, bár az eljárást illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte.
Megosztott közvélemény Dél-Koreában
Jun rendkívüli állapotra vonatkozó rendelete után a konzervatív Néphatalom Párt (PPP) támogatottsága drasztikusan visszaesett, de a politikai káosz közepette a párt népszerűsége ismét növekedni kezdett. A legfrissebb Gallup Korea felmérés szerint a PPP 39%-os támogatottságot élvez, szemben az ellenzéki Demokrata Párt 36%-ával. Ez az első alkalom augusztus óta, hogy a PPP népszerűbb, mint vetélytársa.
Ennek ellenére a közvélemény továbbra is megosztott. A felmérések szerint a válaszadók 57%-a továbbra is támogatja Jun hivatalból való eltávolítását. Az elnök hívei ugyanakkor nagy tömegben tüntetnek, amerikai és dél-koreai zászlókat lengetve, valamint olyan feliratokkal, mint „Állítsátok meg a lopást!” (ez a 2020-as Trump-tábortól kölcsönzött szlogen a választások állítólagos elcsalására vonatkozik).
Trump-párhuzamok és politikai túlélési stratégiák
Elemzők szerint Jun helyzete Donald Trump volt amerikai elnökéhez hasonlítható, aki szintén választási csalásról és politikai üldöztetésről tett alaptalan állításokat 2020-ban. Jun hűséges támogatói, köztük Jun Kwang-hoon evangéliumi lelkész, összeesküvés-elméleteket terjesztenek, miszerint az ellenzék választási csalással nyert. Jun lelkész Trump januári beiktatására is ellátogat, hogy a két országban szerinte lezajlott választási csalások témájáról tárgyaljon.
Az elnökség jövője: remény vagy politikai öngyilkosság?
Az elnök ügyvédei többször próbálták megakadályozni az eljárásokat, de a bíróság minden fellebbezést elutasított. Politikai elemzők, köztük Jeremy Chan az Eurasia Grouptól, úgy vélik, Jun politikai visszatérése valószínűtlen, mivel a rendkívüli állapot bevezetése széles körben elfogadhatatlan lépésként értékelhető.
Az elnök támogatói azonban nem adják fel. Jun egyik szövetségese, Lee Sang-hwi képviselő, optimista a párt népszerűségének helyreállításával kapcsolatban, mondván: „Az embereknek van józan eszük. Amit most látunk, az ellentmond a józan észnek.”
Történelmi tanulságok
Dél-Korea politikai rendszere komoly próbatétel előtt áll. A következő hetek eseményei meghatározóak lehetnek nemcsak Jun Szogjol politikai karrierje, hanem az ország demokratikus intézményeinek jövője szempontjából is. Az elnök sorsa az alkotmánybíróság és a közvélemény kezében van, de a politikai megosztottság mély sebeket ejthet Dél-Korea társadalmi szövetén.