A dél-koreai elnök letartóztatása hetek óta tartó jogi csatározások és Jun jogi csapatának ellenállása után történt, akik az elfogatóparancs érvénytelenségére hivatkoztak. A Jun Szogjol által kihirdetett hadiállapot – és a vádak szerint az általa kiadott tűzparancs – súlyos politikai válságba taszította Dél-Koreát. A Reuters összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az ország több évtizede legsúlyosabb belpolitikai válságáról,
Ki nyomoz Dél-Korea elnöke ellen?
A nyomozást a Magas Rangú Tisztségviselők Korrupciós Cselekményei Elleni Nyomozó Hivatal (CIO) vezeti, amelyet belügyi és védelmi minisztériumi szakértők segítenek. A CIO 2021 januárjában alakult független korrupcióellenes szervezetként, amelynek feladata a magas rangú tisztviselők (köztük az elnök) és családtagjaik korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása. Ugyanakkor hatásköre korlátozott: az elnök ellen nyomozhat ugyan, de nem emelhet vádat, a nyomozás befejezése után az ügyet át kell adnia az ügyészségnek.
Mi Jun álláspontja?
Jun Szogjol szerint az ellene folyó eljárás jogszerűtlen, és szerdai nyilatkozatában azt mondta, hogy a vérontás elkerülése érdekében adta meg magát a hatóságoknak. Jogi csapata azzal érvel, hogy a CIO-nak nincs joga az inszurgens bűncselekmények (lázadás, puccskísérlet és hasonló bűntettek) kivizsgálására, mivel ezek nincsenek kifejezetten nevesítve a szervezet hatásköréről szóló törvényben. Az inszurgens vádakat csak az ügyészség jogosult vizsgálni, amely külön nyomozást is folytat Jun ellen. A bíróság a letartóztatás elrendelésekor a CIO álláspontját osztotta a kérdésben.
Jun ügyvédei az elfogatóparancs alkotmányosságát is vitatják, mivel szerintük az megsértette a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit. Ezek szerint nem lehetne titkos katonai vagy államtitkokat tartalmazó dokumentumokat lefoglalni az érintett személy hozzájárulása nélkül. A bíróság viszont azzal érvelt, hogy a parancs kizárólag Jun letartóztatására vonatkozott, nem pedig lefoglalásra, ezért jogszerű volt.
A CIO és a rendőrség álláspontja
A CIO hangsúlyozta, hogy a letartóztatási parancs megszerzése révén jogot nyert az ügy kezelésére. Ugyanakkor bocsánatot kértek, amiért az elnök személyi védelmére kirendelt katonák ellenállása miatt korábban nem sikerült letartóztatniuk Junt, és felkérték a rendőrséget, hogy vegyék át a parancs végrehajtását. A dél-koreai rendőrség jogi vitákra hivatkozva vonakodott azonnal végrehajtani a letartóztatást, de végül több egyeztetés után, január 7-én a bíróság által megújított elfogatóparancs alapján 3000 rendőr kivonult az elnök rezidenciájához és letartóztatta Jun Szogjolt.
Mit mondanak a bíróságok?
A szöuli Alkotmánybíróság jelenleg vizsgálja Jun ügyvédeinek panaszát és az elfogatóparancs jogszerűségét. A szöuli nyugati körzeti bíróság korábban elutasította Jun hasonló kifogását, és úgy ítélte meg, hogy a CIO jogosult az ügy kezelésére, mivel az inszurgens vádakat hatalommal való visszaélésként is lehet értelmezni. A bíróság azt is megállapította, hogy az elfogatóparancs nem sértett törvényt, mert csak letartóztatásra, nem pedig tárgyak lefoglalására irányult.
Jun ügyvédei mindezt „szőrszálhasogatásnak” nevezték, és jelezték, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.
Mi jön most?
A hatóságoknak 48 órájuk van Jun kihallgatására, mielőtt dönteniük kellene arról, hogy indítványozzák-e a 20 napos letartóztatását, vagy szabadlábra helyezik. A helyzet továbbra is feszült, és várhatóan további politikai és jogi következményeket von maga után. Az eset jól példázza a dél-koreai igazságszolgáltatás és a politikai rendszer összetettségét, valamint az ország demokratikus intézményei körüli kihívásokat.