Lengyelország és kilenc másik európai uniós tagállam szigorúbb korlátozásokat követel az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára és az orosz fosszilis tüzelőanyag-exporttal kapcsolatos pénzügyi műveletekre. A cél, hogy megvonják Moszkvától az Ukrajna elleni háború finanszírozására használt milliárdos bevételeket. Ugyanakkor Magyarország és Szlovákia határozottan ellenzi az új szankciókat – írja a Politico.
Magyarország és Szlovákia ellenállása
A brüsszeli lap szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy kormánya ellenez minden újabb korlátozást az energiaszektorra vonatkozóan. Szlovákia pedig nem csupán ellenáll a tilalmaknak, hanem inkább az orosz gázimport növelésére törekszik.
A tíz ország javaslata tartalmazza az orosz LNG-t szállító hajókra vonatkozó szankciók szigorítását is, amely magában foglalná az EU területén történő kikötési és tengeri szolgáltatások betiltását. Ezzel szemben Szlovákia és Magyarország eltérő nézőpontot képvisel, és az orosz energiával való kapcsolatok fenntartásában érdekelt.
Lengyelország vezető szerepe
Lengyelország januárban átvette az EU Tanácsának soros elnökségét, ami lehetőséget biztosít számára az uniós napirend meghatározására. A tíz ország javaslata szerint az LNG-import betiltása kulcsfontosságú lépés lenne Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeinek visszaszorításában. A dokumentum szerint Moszkva 2022 februárja óta 200 milliárd eurót keresett az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyag-kereskedelemmel, és az orosz LNG importja 2024 első felében még 11 százalékkal nőtt.
A javaslat kiterjedne az orosz alumínium és más fémek importjának tilalmára, az orosz nukleáris üzemanyagtól való függőség csökkentésére, a határellenőrzések szigorítására, valamint azokra a pénzügyi intézményekre is, amelyek segítik Oroszországot a nyugati szankciók megkerülésében.